Budenz József
Budenz József (Rasdorf, Németország, 1836. június 13. – Budapest, 1892. április 15.) német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Budenz József | |
![]() | |
1880 után | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1836. június 10. Rasdorf |
Elhunyt | 1892. április 15. (55 évesen)![]() |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | német |
Iskolái | Göttingeni Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | nyelvtudós |
Tudományos fokozat | egyetemi tanár |
Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Budenz József témájú médiaállományokat. |

Benkő Loránd szerint „A hazai nyelvtudomány korszaknyitó és korszakalkotó egyénisége”,[1] Hajdú Péter szerint „a magyarországi finnugrisztika megalapozója”.[2]
ÉletpályájaSzerkesztés
Egyetemi tanulmányait a Marburgi Egyetemen kezdte 1855-ben, majd egy évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta. Itt indogermanisztikát tanult, majd altajisztikával kezdett foglalkozni. Doktorátusát 1858-ban szerezte meg.
Göttingenben ismerkedett meg az ott tanuló Nagy Lajos teológussal és magyar diáktársaival. Puszta kíváncsiságból tudakolta a magyar nyelv sajátságait, és könyvből elkezdett magyarul tanulni. Akkoriban jelentek meg Berlinben Wilhelm Schott és Bécsben Anton Boller tanulmányai, melyekben a magyart az ugor, a török és a mongol nyelvekkel hasonlították össze. Ezeket olvasva Budenz hozzáfogott a török nyelv tanulásához, és megérlelődött benne a szándék, hogy ennek a nagy urál-altaji nyelvcsaládnak tüzetes tanulmányozására adja magát. Magyarországon akart magyarul tanulni, és amikor erről Hunfalvy Pál a hazatérő Nagy Lajostól értesült, levélben meghívta Magyarországra. A huszonkét éves Budenz 1858 májusában érkezett Pestre. Debrecenben és Érmelléken nyaralva olyan hamar elsajátította a magyar nyelvet, hogy már ugyanazon év őszén néhány értekezését magyarul írta meg.[3]
1858 és 1860 között a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban tanított német és görög nyelvet. 1861-ben Hunfalvy közbenjárására az MTA Könyvtárának segédkönyvtárosa és az Akadémia levelező tagja lett.
A török, majd a finnugor nyelvek kutatásával foglalkozott, az utóbbival Hunfalvy bízta meg.[4][5] Hunfalvy bízott abban, hogy az indogermanisztikát tanult Budenz képes lesz analóg módszerekkel a finnből levezetni a magyar nyelvet. Erről Budenz 1870-ben a következőt írta August Ahlqvist finn nyelvésznek: „Az ember könnyen elveszíti a kedvét Magyarországon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatása.”[6][7]
Eleinte a magyar nyelvet leginkább a törökkel hasonlítgatta, mert Hunfalvyval együtt azt hitte, hogy ezzel van legközelebbi rokonságban. Ezen kutatásai közben győződött meg arról, hogy a magyar–török egyezésnek nagyobb része csak szavak átvételén alapszik, s hogy voltaképpen a finnugor nyelvek (finn, lapp, vogul) a miénknek legközelebbi rokonai. Ekkor teljes erejét az ugor nyelvhasonlításra fordította. 1868-ban magántanár lett a pesti egyetemen. Ugyanakkor jelent meg a Magyar és finn–ugor nyelvekbeli szó-egyezések című munkája. 1872 és 1892 között az akkor felállított „ural-altáji”, azaz finnugor összehasonlító nyelvészeti tanszék tanára volt, ez idő alatt egész iskolát nevelt fel. A hetvenes években alkotta legnagyobb munkáját, a Magyar-ugor összehasonlító szótárt (1873–1881), melyet az Akadémia nagydíjjal tüntetett ki. Ebben a magyar szókincs legrégibb rétegét elemzi, összevetve a rokon nyelvek megfelelő szavaival. E nagy műhöz sorakozott utóbb Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana című munka, mely a nyelvtani alakok magyarázatát adja, ez azonban befejezetlen maradt. A hátrahagyott töredékeket tanítványa, Simonyi Zsigmond adta ki.[3]
Vámbéry Ármin 1869-ben jelentette meg a Magyar és török–tatár szóegyezések című munkáját. Budenz keményen bírálta meg Vámbéry művét:
„Esőt adál uram, de nincs köszönet benne! — mondhatnám e jelentésemet befejezvén, én is, ha visszatekintek a szóhasonlítások nagy halmazára, melyet Vámbéry úr, nem nagy gonddal és lelkiismeretességgel összehányva, „magyar és török-tatár szóegyezések" czime alatt a magyar nyelvész közönségnek nyújtott, mint feleletét azon kérdésre: hogy mi és mennyi törökség van a magyar nyelvben? Hogy e feleletnek, úgy amint ő azt adta, semmi hasznát nem vehetjük, azt a fentebbi birálati jelentésem, úgy hiszem, eléggé megmutatta.” ( Budenz József - NyK. 10 : 128)
Ezzel kitört az ugor–török háború, amely a finnugor elmélet első jelentős tudományos kihívása volt, amelyet azonban nem csak tudományos eszközökkel vívtak meg, és nem is zártak le soha, egyszerűen elhalt.[6][8][9][10][11][12][13] Vámbéry nem publikált többé az Akadémiai Kiadónál nyelvi-nyelvészeti témájú könyveket, és korábbi barátságuk is véget ért.
Budenz 1892. április 15-én szívrohamot követően elhunyt. Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.[14][15]
Művei (válogatás)Szerkesztés
- Csuvas közlések és tanulmányok. H.n., é. n.
- Erdei- és hegyi-cseremisz szótár = Vocabularium čeremissicum utriusque dialecti, Pest : Eggenberger, 1866.
- Magyar-ugor összehasonlító szótár. Budapest : Tud. Akad., 1873–1881. XVIII, 885, [3], 98, [2] p.
- Jelentések : I. Az orientalistáknak Londonban 1874-ben tartott nemzetközi gyűléséről : II. A németországi philologok és tanférfiak 1874-ben Innsbruckban tartott gyűléséről. Budapest, 1875.
- Vélemény a magyar helyesírás javításáról / a M. Tud. Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága elé terjesztették Budenz József és Szarvas Gábor (1832–1895). Budapest, MTA, 1876. 14 p. ill.
- Podhorszky Lajos magyar-sínai nyelvhasonlítása. Budapest, 1877.
- Finn nyelvtan olvasmányokkal és szótárral. Budapest : Knoll, 1880. [4], 205, [3] p. (Mikola Tibor gyűjtemény)
- Emlékbeszéd Schiefner Antal k. tag fölött. Budapest, 1880.
- Máté evangélioma moksa-mordvin nyelven / Tyumenyev A. fordításából bevezetéssel és szójegyzékkel közölt Budenz József. Budapest : MTA, 1881. 84 p. (Ser. Ugor füzetek : adalékok az ugor nyelvek ismeretéhez és összehasonlításához ; Klny. a Nyelvtudományi Közlemények 16. kötetéből.)
- Zürjén nyelvmutatványok, Szerk. Budenz József és Halász Ignác, Ugor füzetek 2., Budapest, MTA, 1883.
- Felelet : nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin A magyarok eredete cz. munkájára, Ugor füzetek 6., Budapest, MTA, 1883.
- Egy kis viszhang Vámbéry Ármin úr válaszára vagyis "A magyarok eredete és a finn-ugor nyelvészet" cz. II. értekezésére. Budapest, MTA, 1886.
- Finn nyelvtan : hang- és szótan. 5. jav. kiad. Budapest : Hornyánszky Viktor kiadása, 1900. 69 p. (Ser. Finn-ugor Kézikönyvek 1. Nyelvtani vázlatok. Olvasmányok és szójegyzékek. Szerk. Szinnyei József (1857–1943))
- Finn nyelvtan : hang- és szótan. 6. jav. kiad. Budapest : Hornyánszky, 1905. 69 p. (Ser. Finnugor Kézikönyvek 1. szerk. Szinnyei József (1857–1943))
EmlékezeteSzerkesztés
A szegedi Nemzeti Pantheonban féldomborműves emléktábla őrzi emlékezetét.
Születésének 150. évfordulóján, 1986-ban emlékülést rendeztek Budapesten. Az ülésen előadást tartott Veli-Mikko Korhonen finn nyelvész így értékelte Budenz munkásságát: „Budenzet joggal nevezik az összehasonlító finnugor nyelvtudomány atyjának. Főművei, az első finnugor nyelveket egybevető szótár, illetve nyelvtan révén kiérdemelte ezt a címet.”[16]
Székesfehérvárott, egykori házában működik a Szent István Király Múzeum egyik kiállítóhelye és egyik állandó kiállítása, a Budenz-ház – Ybl Gyűjtemény.
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Benkő Loránd: Megnyitó a Budenz születésének 150. évfordulóján rendezett emlékülésen. Nyelvtudományi Közlemények, 89/1987–1988. 101. old.
- ↑ Hajdú Péter: Bevezető. Nyelvtudományi Közlemények, 89/1987–1988. 99. old.
- ↑ a b A Pallas nagy lexikona. Hozzáférés ideje: 2010. október 21.
- ↑ Dr. Marácz László, Amszterdami Egyetem: A magyar nyelv eredetéről. Marácz László hivatalos weboldala, 2010. július 17. (Hozzáférés: 2010. október 21.)
- ↑ Götz, László. Keleten kél a Nap. Püski K. (1989). ISBN 963-8256-30-3, 480. old.
- ↑ a b Dr. Marácz László, Amszterdami Egyetem: A magyar nyelv eredetéről. Marácz László hivatalos honlapja, 2010. július 17. (Hozzáférés: 2010. október 21.)
- ↑ Hajdú Péter: Budenz-problémák, Nyelvtudományi Közlemények, 89/1987–1988. 125-165. old.
- ↑ Aláírásgyűjtés a finn-ugor származás eltörléséről. Bethlen Kör. [2010. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 22.)
- ↑ Valóság folyóirat, Hary Györgyné, 1976/10. 94–110. old.
- ↑ Hamis-e a "nemzetvesztő" Trefort-idézet? Történelem Mindenkinek, 2010. december 7. 18:00
- ↑ Fejes László: Néhány tény 4. Rénhírek, 2008. november 24.
- ↑ Fejes László: Megoldódott a Trefort-idézet rejtélye? Rénhírek, 2010. december 16.
- ↑ Fejes László: Csúcs Sándor a Trefort-idézetről Rénhírek, 2010. december 8.
- ↑ Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. Hozzáférés ideje: 2010. október 21.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 275–276. o.
- ↑ Miko Korhonen: Budenz József tudományos eredményei a mai nyelvészet szemszögéből, Nyelvtudományi Közlemények, 89/1987–1988. 111. old.
További irodalomSzerkesztés
- Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz. Élet és Irodalom, 2010. április 23.