Bugyi (település)

	Bugyi
	Beleznay-kastély
	; Bugyi címere
	; Bugyi címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Dabasi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Somogyi Béla (független)
Irányítószám	2347
Körzethívószám	29
	Népesség
Teljes népesség	5174 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	44,23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	115,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bugyi Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 13′ 24″, k. h. 19° 08′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 24″, k. h. 19° 08′ 60″
	Bugyi Pozíció Pest megye térképén
	Bugyi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bugyi témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk egy településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bugyi (egyértelműsítő lap).

Bugyi nagyközség Pest megyében, a Dabasi járásban.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Budapesttől délkeletre, Áporka, Sári, Taksony, Peszéradacs és Kiskunlacháza közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Neve a Bud, Budi kezdetű török (avar, hun), vagy ujgur (a szláv eredet nem valószínű) személynévből ered. Első említése 1321-ből való Budymatheusfelde formában (Bugyi Máté földje)

1446-ban Bud néven szerepelt, ekkor Fejér vármegye solti járásához, 1507-ben pedig Bwgh alakban fordult elő, ekkor már Pest vármegyéhez tartozott.

1395-ben az Irsai, az Istvánházai Szentiváni és a Szentiváni Sáfár családok birtoka volt. A török hódoltság alatt elpusztult és még az 1690-es összeírásban is az elpusztult helységek között szerepelt, csak a szatmári békekötés után, a falu akkori földesura Beleznay János telepítette be újra. 1728-ban a helység már betelepült, melyet "Sig. Bugyiense 1728" körirattal ellátott régi pecsétje is igazol. Beleznay János 1730-ban állította fel az itteni reformátusok anyagyülekezetét. E gyülekezet azonban nem sokáig élhetett a szabad vallásgyakorlattal. 1761-ben a reformátusoktól a templomot elvették és a katolikusoknak adták át. Ekkor alakult a katolikus plébánia is. Anyakönyvei is ez évben kezdődnek. A reformátusok csak 1782-ben kezdték ismét nyilvánosan gyakorolni istentiszteletüket. Anyakönyveik 1783-tól vannak meg. 1770-ben az úrbéri rendezéskor 59 16/32 úrbértelket írtak itt össze. A határszabályozás és elkülönzés 1847-ben ment végbe. 1754-ben birtokosai Kovács Antal, Beleznay János, Rodl György és Emődy Mátyás voltak. 1773. szeptember 12-ére gróf Beleznay Miklós református egyházi gyűlést hívott egybe a helységbe, mely a dunamelléki református egyházkerületben a konventi gyűlések tartását elhatározta és szervezte. 1773. okt. 11. Vattay Pál és társai Mária Terézia elé terjesztik az országos jelentőségű ág. evangélikusok bugyi conferencia végzését, a protestáns egyházak üldöztetésének felszámolására, melyre csak a királynő halála után került sor. 1885-ben nagy tűzvész pusztított itt, ekkor a település nagyobb része leégett.

A település nagyobb birtokosai voltak: a 18. században a Beleznay család, gróf Beleznay Miklós, majd később a báró Bánffyak, báró Vay Miklós és gróf Vay Ábrahám.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott. 1910-ben 3464 lakosából 1596 római katolikus, 1761 református és 88 izraelita volt.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 2% románnak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 27,7%, evangélikus 0,6%, görög katolikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,1% (25,2% nem nyilatkozott).^[3]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg

Somogyi Béla (független)

Korábban

Szatmári Benő (független) 1990-2006

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

NevezetességeiSzerkesztés

A Beleznay-kastély légi fotón, Bugyi

Ürbőn szikes tavak, sajátos madárvilággal
Szégyenkő: Római kori kőoszlop a református templom kertjében, amelyet a református egyház 1783 és 1824 között szégyenkőnek használt.
Beleznay-kastély: Bugyi község legrégibb építészeti emléke ez a műemlék barokk kúria, amelyet Beleznay János (Mária Terézia egykori tábornoka) építtetett az 1730-as években. Ez volt Beleznay első lakhelye. Az átépítések és a bontások miatt eredeti jellegzetességét szinte teljesen elvesztette, de a település önkormányzata mindent elkövet azért, hogy egykori arculatát visszanyerje az épület.
Római katolikus templom: Szent Adalbert tiszteletére szentelt barokk templom (épült: 1761-1763)
Forster-kastély (ma Vadászkastély): Az 1890-es évek elején épült úrilak Forster Kálmán tulajdonában volt. Forster Kálmán hatalmas birtokain kezdte meg egy korszerű árutermelő gazdaság megszervezését, amelynek eredményeként egy évtized alatt jelentős változás következett be a művelési ágak területén. A kastély ma magánkézben van, étterem van benne és szálláshelyként hasznosítják, elsősorban a Bugyin és környékén rendezett vadászati rendezvényekre látogatók részére. Vadászidényben külföldről is számos vadász látogat el ide.
Tájház