Bugyi Balázs

Dr. med. et chem. Bugyi Balázs (Kolozsvár, 1911. május 21. – Budapest, 1982. november 18.) főorvos, az orvostudományok kandidátusa (1962), radiológus és belgyógyász szakorvos és orvostörténész.

Bugyi Balázs
Született	1911. május 21. Kolozsvár
Elhunyt	1982. november 18. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvostörténész radiológus orvos
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Ferenc József Tudományegyetem (–1935) Ferenc József Tudományegyetem (–1937)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-5-1)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Elemi és középiskoláit Kolozsváron, Budapesten és Szegeden végezte. 1929-ben érettségizett a szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a szegedi egyetemen végezte el. 1935-ben általános orvosi oklevelet, 1937-ben – vegyészeti tárgykörből – bölcsészdoktori diplomát kapott. 1937-ben a Szegedi Tudományegyetem Általános és Szervetlen Vegytani Intézetében lett tanársegéd. 1937-ben Budapestre került; 1937–1938 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Szövet- és Fejlődéstani Intézetének gyakornoka volt. 1938–1940 között a Gyógyszerismereti és Gyógyszertani Intézet egyetemi tanársegéde volt. 1940–1942 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika tanársegéde volt. 1942–1944 között a második világháborúban a besztercei és a szatmárnémeti honvédkórházakban szolgált. 1942–1945 között Kolozsváron a Röntgen Intézet egyetemi tanársegéde volt. 1945–1947 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Sztomatológiai Klinika egyetemi tanársegéde volt. 1945–1948 között a Testnevelési Főiskolán a sportélettan és a sportmozgások megbízott előadó tanára volt. 1947–1952 között a Népjóléti, illetve az Egészségügyi Minisztérium közegészségügyi főelőadója volt. 1952–1956 között a Szolnok Megyei Kórház röntgenfőorvosa volt. 1956–1957 között a Gödöllői Kórház és Rendelőintézetben praktizált. 1957–1958 között a budapesti Állomás utcai Rendelőintézet és a Csepeli Rendelőintézet működött. 1958–1975 között a Ganz–MÁVAG üzemi rendelőintézete röntgen- és belgyógyász főorvos volt. 1975-ben nyugdíjba vonult.

Munkássága

Foglalkozott sugárbiológiával és kémiával, belgyógyászattal, radiológiával, sportorvostannal, paleopatológiával, paleoantropológiával, valamint orvostörténelemmel. Felkutatta a magyar radiológia úttörőinek munkásságát. Idegen nyelvű monográfiáin kívül közel 500, részben idegen nyelvű közleménye jelent meg.

Családja

Szülei: Bugyi József (1883–1959) és Temesváry Anna (1887–1974) voltak. Testvére: Bugyi György (?-1961) a Los Angeles-i Loma Linda Egyetem professzora volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található (25-5-1).

Művei

• A sexualis hormonok ibolyántúli színképe (Egyetemi doktori értekezés; Szeged, 1937)
• Adatok a seborrhoea aetiológiájához (Böhm Sándorral, Spanyár Pállal) – Magyar kereskedelmi hormonkészítmények elnyelési színképének vizsgálata (Gyógyászat, 1938)
• A testi teljesítőképesség fokozása vegyi anyagokkal (Testnevelés, 1941)
• Az erythema keletkezésének mechanismusa (Magyar Röntgen Közlöny, 1943)
• Hogyan mérjük és értékeljük a tüdő vitalis capacitását? (Ifjúság Orvosa, 1944)
• Sportegészségtan (Budapest, 1947)
• Kéztőcsontosodási röntgenvizsgálatok 6 éves korú iskolásgyermekeken (Fekete Lászlóval, Nemes Györgyivel; Gyermekgyógyászat, 1956)
• Különböző kalcium- és D-vitamin-szinten élő gyermekek kéztőcsontosodásának és fejlődésének megfigyelése (Fekete Lászlóval, Nemes Györgyivel; Népegészségügy, 1957)
• A mandibula közelfelvételes röntgenábrázolásáról (Fogorvosi Szemle, 1959)
• Az első magyar röntgenlaboratórium (Élővilág, 1960)
• A mozgásszerveknek munkával kapcsolatos elváltozásairól és megbetegedéseiről (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1961)
• Ismeretlen adatok a magyar röntgenológia történetéből (Magyar Radiológia, 1961)
• Alkati tényezők szerepe a préslégszerszámmal dolgozók kéztőcsont-elváltozásainak létrejöttében (Munkavédelem, 1962)
• Adatok az idősebb iskolások csontfejlődéséhez (Testnevelés- és Sportegészségügyi Szemle, 1962)
• A röntgenológia pozsonyi úttörői (Élővilág, 1964)
• Anthropologie im Röntgenbilde (monográfia; Jéna, 1965)
• A magyarországi röntgenológia hőskora. 1–3. (Radiológiai Közlemények, 1965–1966)
• Occupational Mycotic Diseases of the Lung (monográfia, Id. Kováts Ferenccel; Budapest, 1968)
• A zsírszövet és az izomzat hisztometriája emberen (Benyújtott doktori értekezlet; Budapest, 1970)
• Az izomzat és a zsírszövet mennyiségi vizsgálatának célja, módszerei és értékelése sportolókon (TF Tudományos Közlemények, 1972)
• Adatok a hazai embertan történetéhez (Antropológiai Közlemények, 1977)
• Hungarian Medial Radiology. Past and Present (Budapest, 1977)
• Egy másfél évszázada megjelent magyarnyelvű orvostudori értekezés a mérges gombákról (Mikológiai Közlemények, 1980)
• Stessel Lajos és a magyar orvosi könyvtárügy a reformkorban (Magyar Könyvszemle, 1982)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• http://mek.oszk.hu/05400/05412/pdf/Orvost_BugyiBalazs.pdf Huszár György: Bugyi Balázs (Orvostörténeti Közlöny, 97-99., 1982)
• http://real.mtak.hu/57939/1/mult_magyar_kotet.pdf

További információk

• Eiben Ottó: Bugyi Balázs (Antropológiai Közlöny, 27, 80, 1983)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• A külföldi magyar intézetek működése és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjak az 1925/26 ? 1941/42. tanévben. Összeállította az Országos Ösztöndíjtanács. Budapest, 1927-1944.
• Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. – 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
• Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8