Bukovčak

falu Horvátországban, Zágráb megyében

Bukovčak falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.

Bukovčak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségVelika Gorica
Jogállásfalu
PolgármesterDražen Barišić
Irányítószám10253
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség61 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség22,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
Terület3,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 36′ 00″, k. h. 16° 09′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 00″, k. h. 16° 09′ 36″
Bukovčak weboldala
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Zágráb központjától 20 km-re délre, községközpontjától 15 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között, a megye déli határán fekszik.

Története szerkesztés

1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott Bukovčak is. Ezen belül közigazgatásilag a Vrhovlje járás egyik judikátusának (bírói hivatal) székhelye volt. A települést 1459-ben "villa Bukowachsky" néven említik először. 1466-ban "Bwkowachyak", 1520-ban "Bwkowschak", 1570-ben "Bukowsthyak", 1645-ben "villa Bukouschak" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2] A kerület megszüntetése után a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 157, 1910-ben 179 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben 77 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
157 161 142 175 159 179 183 209 173 171 163 124 103 72 77

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.