Buldoghangyaformák


A buldoghangyaformák (Myrmeciinae) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera)rendjében a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe sorolt hangyák (Formicidae) családjának egyik kisebb alcsaládja két recens és hat kihalt nemmel.

Infobox info icon.svg
Buldoghangyaformák
Éjjeli buldoghangya (Myrmecia pyriformis)
Éjjeli buldoghangya (Myrmecia pyriformis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Hangyaszerűek (Formicoidea)
Család: Hangyák (Formicidae)
Alcsalád: Buldoghangyaformák (Myrmeciinae)
Emery, 1877
Nemzetségek
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Buldoghangyaformák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Buldoghangyaformák témájú kategóriát.

Myrmecia nigriscapa dolgozók kommunikációja
Hegyi buldoghangya (Myrmecia pilosula) dokumentált előfordulása Ausztráliában és Tasmániában
Buldoghangya feje


Származásuk, elterjedésükSzerkesztés

Magyarországon egy fajuk sem honos.

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

Nagy, erős hangyák, többnyire elérik a 2–2,5 cm-t. A buldoghangya (Myrmecia) nem tagjai az ausztráliai faunabirodalomban (Notogea) élnek.[1]

Mérgük fő komponense a hisztamin.[2]

Életmódjuk, élőhelyükSzerkesztés

Ebbe az alcsaládba tartozik az Ausztráliában élő vörös buldoghangya (Myrmecia sanguinea) rokonsága. A közelükbe kerülő embert dühösen megtámadják, hatalmas rágójukkal összecsipkedik, és hatalmas fullánkjukkal megszurkálják. A vizet, nemcsak isszák, de egyes megfigyelők szerint fürdenek és úsznak is benne.[3]

Gazdasági jelentőségükSzerkesztés

Rendszertani felosztásuk és a Magyarországon ismertebb fajokSzerkesztés

Az alcsaládot két nemzetségre bontják. A kihalt nemek nagy többsége nemzetségbe sorolatlan.


JegyzetekSzerkesztés

  1. Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0
  2. Szegedi Tudományegyetem: Etológia
  3. Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0

ForrásokSzerkesztés