Főmenü megnyitása

Busóc (szlovákul Bušovce, németül Bauschendorf) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában. A 20. század elején nevét Busafalvára magyarosították, de a község tiltakozására 1907-ben ismét Busóc lett.

Busóc
Bušovce street.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Turisztikai régióSzepesi-Magura
Rang község
Polgármester Daniel Jurek
Irányítószám 059 93
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám KK
Népesség
Teljes népesség307 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság594 m
Terület9,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Busóc (Szlovákia)
Busóc
Busóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′, k. h. 20° 29′Koordináták: é. sz. 49° 13′, k. h. 20° 29′
Busóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Busóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Késmárktól 12 km-re északkeletre a Poprád-folyó bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területe már a korai kőkorban lakott volt. Az újkőkorban a vonaldíszes kerámiák népe, a bronzkorban a hallstatti kultúra népe élt ezen a vidéken. A falu a Sztragar nevű erdőben keletkezett, amikor 1286-ban a Sváby család őse kapta IV. Lászlótól adományba. 1345-ben "Bussundorf" néven említik először, ekkor már plébániája is volt. 1348-ban "Busson"1564-ben "Bauschendorff" alakban tűnik fel. A szepesi káptalannak fizette a tizedet. 1787-ban 81 házában 589 lakos élt. 1828-ban 98 háza és 730 lakosa volt. Lakói vászonszövéssel foglalkoztak, a faluban 1940-ig szeszgyár is működött.

Vályi András szerint "Busócz. Bausendorf, Busovcze. Népes tót falu Szepes Vármegyében, birtokosai Szent Iványi, és Görgei Uraságok, fekszik Forbergnek szomszédságában, földgye középszerű, legelője és fája kevés, földyeinek[!] 3/4 része soványas; de mivel keresetre jó módgyok van, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Busócz, Bauschendorf, német falu, Szepes vmgyében, a Poprád bal partján, ut. p. Késmárkhoz északra 1 1/2 mfdnyire, egy térségen: 231 kath., 820 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. – Van egy kastélyja, melly a Badányi uraságé, több nemes udvara, korcsmái; fában szükséget szenved; gyolcsot sokat sző és fejérít. A falu körül több apró dombok látszanak, mellyek hunhalmoknak neveztetnek, s az a vélekedés, hogy a rómaiak itt ütköztek meg a hunokkal. F. u. Badányi, Szepesházy nemzetségek. " [3]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 530 lakosából 56 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 502 lakosából 45 szlovák és 7 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 503 lakosából 74 szlovák és 14 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 441 lakosából 52 szlovák és 24 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 405 lakosából 24 csehszlovák és 9 magyar volt.

1930-ban 455 lakosából 171 csehszlovák volt.

1991-ben 316 lakosából 308 szlovák volt.

2001-ben 315 lakosából 313 szlovák volt.[4]

2011-ben 313 lakosából 288 szlovák volt.

Híres személyekSzerkesztés

  • Itt született 1919. szeptember 28-án Gergelyi Ottmár szlovákiai levéltáros.

NevezetességeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés