Főmenü megnyitása

Buza Péter

(1942–) családtörténész, Budapest-kutató

Buza Péter (néhol helytelenül hosszú ú-val Búzaként) (Kispest,[1] 1942. május 22.[2] –) könyvtáros, újságíró, Budapest-történész, számos könyv szerzője, a Nagy Budapest Törzsasztal tagja.

Buza Péter
Született 1942. május 22. (77 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró,
könyvtáros,
helytörténész,
író,
városvédő

Tartalomjegyzék

PályájaSzerkesztés

1967-ben végzett az ELTE magyar-könyvtár szakán, előbb a Műszaki Élet című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az Interpress Magazin, majd 1984-től a Magyar Nemzet rovatvezetője, 1996-tól szerkesztője lett. Több lap szerkesztőjeként is dolgozott. 1989-től a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja, 1990–1994 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke.[3] 2007-től[4] elnöke (főkadarnagya) a budai szőlőművelés felélesztésére, a kadarka újrahonosítására alakult "Kadarka kör"-nek.

BudapestSzerkesztés

1979-től publikált a Budapest folyóiratban,[5] majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A Népszabadság 1992–2003 megjelenő Budapest-mellékletének Tóth Ákos, Krajczár Gyula és Berkó Pál után utolsó szerkesztője volt.[6] 1985-ben két társával (Éder Miklós, Horváth Győző) kutatni kezdték a Ludovika Akadémia közelében a józsefvárosi Illés-kút forrását. A forrás megtalálását követően a Budapesti Városvédő Egyesület közreműködésével 1991-re újjáépítették a kútházat is.[7] 1990-ben Zenthe Ferenccel, Győrffy Miklóssal egyik alapítója volt a Herminamező Polgári Körének, melynek ügyvezető elnöki tisztét is betöltötte.[8] Az egyesület számos kezdeményezésében részt vett, több kiadványát is szerezte vagy gondozta. 1995-ben a kör szervezésében, Buza vezetésével kutatták fel a Városligetben Horváth Jakab sírját, akire korábban csak egy – a liget egy másik pontján található – kő emlékezett FUIT (volt) felirattal.[9] A 2002-ben alapított Nagy Budapest Törzsasztal tagja, a kör szellemi tőkéjére épített Budapest könyvek közül többet is gondozott.

KönyveiSzerkesztés

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

A magyarországi Forbes magazin 2017-es URBAN melléklete „Kik tették a világ legjobb városává Budapestet” címmel egy saját összeállítású névsort tett közzé, melyben szerepelt Buza is.[10]

Források, jegyzetekSzerkesztés

  1. Csordás Lajos: A város múltját keresőknek ír. Népszabadság, (1999. ápr. 1.) 38. o.
  2. A Széphalom Könyvműhely szerzőinek adatbázisa. Széphalom Könyvműhely (1994) (Hozzáférés: 2017. júl. 15.)
  3. Hermann Péter (szerk): Biográf Ki kicsoda 2002. Budapest: Enciklopédia Kiadó. 2001.  
  4. Szüret Kadarkáink Kertjében. Budapest (folyóirat), XXXVIII. évf. 10. sz. (2015) 31. o.
  5. Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított Elfelejtett épületek sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt
  6. N. Kósa Judit: Előszó. Budapesti Negyed, XIII. évf. 3–4. sz. (2005) 1. o.
  7. Csordás Lajos: Józsefvárosi kútkeresők. Népszabadság, (2016. aug. 19.) 12. o.
  8. Lett Miklós: Herminamező Polgári Köre. Budapest: Budapesti Honismereti Társaság. 2006.  
  9. Neszták Béla: A FUIT sír rejtélye. Köztérkép (2009) (Hozzáférés: 2017. júl. 18.)
  10. Bagi László: Kik tették a világ legjobb városává Budapestet? Forbes URBAN, V. évf. IV. különszám. sz. (2017. máj.) 37. o.
  11. Schönvisner István-emlékérem kitüntetettjei. www.forsterkozpont.hu (2010. dec. 17.) (Hozzáférés: 2017. dec. 3.) arch
  12. Díszpolgárok. www.zuglo.hu (Hozzáférés: 2017. okt. 14.)