Cézium-perklorát

Cézium-perklorát[1][2]
Cesium perchlorate.png
Cesium perchlorate 25g.jpg
IUPAC-név cézium-perklorát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 13454-84-7
PubChem 3035378
ChemSpider 109912
EINECS-szám 236-643-0
SMILES
[Cs+].[O-]Cl(=O)(=O)=O
InChI
1/ClHO4.Cs/c2-1(3,4)5;/h(H,2,3,4,5);/q;+1/p-1
StdInChIKey WKDKOOITVYKILI-UHFFFAOYSA-M
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CsClO4
Moláris tömeg 232,36 g/mol
Megjelenés színtelen, kristályos
Sűrűség 3,327 g/cm³
Olvadáspont 250 °C bomlik
Oldhatóság (vízben) 1,974 g/100 ml (25 ºC)
Törésmutató (nD) 1,4887
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet rombos (<219 °C)
köbös (>219 ºC, a = 798 pm)
Tércsoport Pnma (<219 °C)
F43m (>219 ºC)
Rácsállandó a = 982 pm Å, b = 600 pm Å, c = 779 pm (rombos), <219 °C) Å
Veszélyek
MSDS External MSDS
EU Index nincs listázva
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation cézium-klorid
cézium-klorát
Azonos anion lítium-perklorát
nátrium-perklorát
kálium-perklorát
rubídium-perklorát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A cézium-perklorát a perklórsav céziumsója, fehér, kristályos vegyület, képlete CsClO4. Hideg vízben és etanolban mérsékelten, forró vízben jobban oldódik.

A legrosszabbul oldódó alkálifém-perklorát (oldhatóságuk a Rb, K, Li és Na sorban növekszik), ami elválasztására vagy akár gravimetriás elemzéshez is felhasználható.[3] Rossz oldhatósága fontos szerepet játszott a francium alkálifémként történő jellemzéséhez, mivel a francium-perklorát a cézium-perkloráttal együtt válik le.[4]

Oldódása vízben[1][2]
Hőmérséklet (°C) 0 8,5 14 25 40 50 60 70 99
Oldódik (g / 100 ml) 0,8 0,91 1,91 1,974 3,694 5,47 7,30 9,79 28,57

Hevítve 250 °C felett cézium-kloridra bomlik. Mint minden perklorát, erős oxidálószer, hevesen reagál a redukálószerekkel és a szerves vegyületekkel, különösen magas hőmérsékleten.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Perry, Dale L. & Phillips, Sidney L. (1995), Handbook of Inorganic Compounds, CRC Press.
  2. a b Brezina, F.; Mollin, J. & Pastorek, R. et al. (1986), Chemicke tabulky anorganickych sloucenin, SNTL.
  3. Chemistry of the Elements. Oxford: Pergamon Press, 1017. o. (1984). ISBN 0-08-022057-6 
  4. Hyde, E. K. (1952), "Radiochemical Methods for the Isolation of Element 87 (Francium)", J. Am. Chem. Soc. 74 (16): 4181–84, DOI 10.1021/ja01136a066

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Caesium perchlorate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.