Zaragoza

spanyol város, az Aragóniai Királyság egykori koronázó fővárosa
(Caesaraugusta szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 29.

Zaragoza (IPA [θaraˈɣoθa] , magyaros kiejtése kb. „Szaragósza”), katalán nyelven Saragossa, a város a spanyolországi Aragónia autonóm közösség székhelye. Az Aragóniai Királyság egykori fő- és koronázó városa. Spanyolország ötödik legnépesebb városa, 2013-ban 600 000 lakosa volt. Földrajzi elhelyezkedése – körülbelül 300 kilométerre Madridtól, Barcelonától, Valenciától, Bilbaótól és Toulouse-tól – logisztikai csomóponttá teszi.

Zaragoza
Zaragoza címere
Zaragoza címere
Zaragoza zászlaja
Zaragoza zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségAragónia (autonóm közösség)
TartományZaragoza (tartomány)
ComarcaZaragoza (megye)
Rangspanyol község
SzékhelyZaragoza
Alapítás éve24.
PolgármesterPedro Santisteve Roche (ZEC, PSOE, CHA)
Irányítószám50001–50022
Körzethívószám976
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség682 513 fő (2023)[1]
Népsűrűség601,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület1 062,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 39′, ny. h. 0° 53′41.650000°N 0.883333°WKoordináták: é. sz. 41° 39′, ny. h. 0° 53′41.650000°N 0.883333°W
Zaragoza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaragoza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Ebro folyó partján, egy völgyben fekszik, ahol a Huerva és a Gállego folyó beletorkollik az Ebróba. Az Ebro alapvető a város életében, lakhatóvá teszi a földet. Mostanság, 2008 óta nagyon szépen rendben van tartva a folyó, hogy a zaragózaiak kiélvezhessék, bicikliutakat és parkokat építettek. A folyó partja túlnyomó részt síkság, a déli oldalán egy enyhe magaslat található, a fellelhető anyagok a homok, a kavics és az agyag.

A város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális: a nyár forró, a tél hideg. Spanyolország belső területeihez hasonlóan a napsütéses órák száma egész évben nagy, ez nyáron és kora ősszel tartós hőhullámokkal jár együtt, akár 40 fokos értékekkel is. Télen nyílt ég alatt az éjszakák fagyosak, a hőmérséklet −10 fok közelébe zuhanhat. Havazni is szokott.

Zaragoza (reptér, magasság: 263 m, 1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)10,513,117,319,624,129,332,431,727,121,414,810,821,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,73,35,87,911,815,818,318,315,211,06,33,210,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)212219394426171730363021322
Havi napsütéses órák száma1311652172262753073483152431951481242694
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[2]


Története

szerkesztés

Zaragoza vagy eredetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra felépült, és Kr. e. 27-ben már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, egyszerűbben Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben már püspöki székhely volt.

409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svévek, 475-ben Eurich nyugati gót király. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be.

1118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz, és Huesca helyett megtette Aragónia fővárosává. Csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben püspökségét a pápa érsekség rangjára emelte.

Aragónia és Kasztília perszonáluniója után az udvartartás elköltözött a városból, ami ezzel hanyatlani kezdett. V. Fülöp 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly magyar főhercegtől.

Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. Lefebvre-Desnouettes tábornok, a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a várost, amit Palafox védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vitoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de addigra a várost megerősítették, a védőrséget 30 000 főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a város falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. Lannes marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is.[3]

Közigazgatás

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
Polgármesterei
Hivatali időszak Név Párt
19791983 Ramón Sainz de Varanda PSOE
19831987 Ramón Sainz de Varanda PSOE
19871991 Antonio González Triviño PSOE
19911995 Antonio González Triviño PSOE
19951999 Luisa Fernanda Rudi Ubeda Partido Popular
19992000 Luisa Fernanda Rudi Ubeda Partido Popular
20002003 José Atarés Martínez Partido Popular
20032007 Juan Alberto Belloch Julbe PSOE
20072011 Juan Alberto Belloch Julbe PSOE
20112015 Juan Alberto Belloch Julbe PSOE
2015 Pedro Santisteve Roche ZEC - PSOE - CHA

Kerületei

szerkesztés
 
Zaragoza kerületei

Zaragoza 12 kerületre (distrito) oszlik, melyek negyedekből (barrio) állnak:

  • 1. kerület: Casco Antiguo: San Pablo, El Gancho, La Magdalena, San Miguel, Las Tenerías, San Agustín
  • 2. kerület: Centro
  • 3. kerület: Delicias: La Bombarda, La Bozada, Delicias, Monsalud, Parque Roma
  • 4. kerület: Universidad: Romareda, Ciudad Jardín, Casablanca, Montecanal
  • 5. kerület: San José: San José
  • 6. kerület: Las Fuentes: La Cartuja, Las Fuentes
  • 7. kerület: La Almozara: La Almozara, Puerta Sancho
  • 8. kerület: Oliver-Valdefierro: Valdefierro, Miralbueno, Oliver
  • 9. kerület: Torrero-La Paz: Torrero, La Paz, Torrecilla de Valmadrid
  • 10. kerület: Margen Izquierda: ACTUR-Rey Fernando, Parque Goya, Arrabal, Barrio de Jesús, Vadorrey, Cogullada, Picarral, La Jota
  • 11. kerület: Barrios Rurales Norte: Juslibol, Movera, Montañana, Peñaflor de Gállego, San Juan de Mozarrifar, San Gregorio
  • 12. kerület: Barrios Rurales Oeste: Alfozea, Casetas, Garrapinillos, Monzalbarba, Venta del Olivar, Villarrapa

Látnivalók

szerkesztés
 
A Basilica de Pilar napnyugtakor
 
La Seo katedrális
  • Nuestra Señora del Pilar Székesegyház vagy Virgen del Pilar: a Plaza del Pilar közepén áll a város jelképe, az Ebro partján. A hagyomány szerint Szent Jakab apostolnak itt jelent meg egy alabástrom oszlopon Szűz Mária, s elrendelte, hogy tiszteletére templomot emeljenek, cserébe ő pedig védeni fogja egész Hispániát és Zaragozát.
  • La Seo vagy Megváltó-katedrális (Catedral de San Salvador): a Plaza de La Seo téren álló öthajós katedrális, a 12-17. században épült
  • Tőzsde (Lonja): reneszánsz épület, 1551
  • Városháza (Ayuntamiento)
  • Torreón de la Zuda
  • Római falmaradványok
  • Szent János-templom
  • Érseki palota (Palacio Arzobispal)
  • Szent Sír-kolostor (Convento de San Sepulcro)
  • Mária Magdolna-templom (Iglesia de la Magdalena)
  • Szent Károly-papnevelde (Seminario de San Carlos)
  • Arab fürdők (Baños Árabes)
  • Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
  • Igazságügyi Palota (Audiencia / palacio condes de Morata)
  • az Argillo grófok palotája (Palacio Conde de Argillo)
  • Szent Pál-templom (Iglesia de San Pablo)
  • Aljafería-kastély (Castillo de la Aljafería)
  • Puerta del Carmen városkapu
  • Don Juan de Lanuza szobra
  • Szent Engracia-kolostor (Convento de Santa Engracia)
  • Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes)
  • Pablo Gargallo-múzeum (Museo de Pablo Gargallo)
  • Néprajzi és Természettudományi Múzeum
  • Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)
  • Sokáig a város jelképe volt a zaragozai ferde torony, amelyet azonban 1892-ben lebontottak.[4]

Híres emberek

szerkesztés
 
Gargallo Próféta című szobra a Gargallo Múzeumban

Írók, költők

szerkesztés

Népessége

szerkesztés

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1971 és 2023 között
Lakosok száma
448 500
610 976
638 799
654 390
675 121
679 624
664 953
666 880
681 877
682 513
1971200120042007201020122015201820202023
Adatok: Wikidata

Testvérvárosai

szerkesztés

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Municipal Register of Spain of 2023
  2. Standard Climate Values. Zaragoza Aeropuerto. [2015. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Gascon de Gotor, Z. artistica, monumental e historica (Zaragoza, 1891)
  4. Daniel Villar Martín: La Torre Nueva de Zaragoza (spanyol nyelven). UPM. (Hozzáférés: 2018. november 19.)
  • Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963-243-838-8
  • A Pallas nagy lexikona

További információk

szerkesztés