Calendulauda poecilosterna
A Calendulauda poecilosterna a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Calendulauda poecilosterna | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Calendulauda poecilosterna (Reichenow, 1879) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Calendulauda poecilosterna témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Calendulauda poecilosterna témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt Anton Reichenow német ornitológus írta le 1879-ben, az Alauda nembe Alauda poecilosterna néven.[3] Sorolják az Eupodotis nembe Eupodotis afra néven is.[2]
Előfordulása szerkesztés
Kelet-Afrikában, Dél-Szudán, Etiópia, Kenya, Szomália, Szudán, Tanzánia és Uganda területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz cserjések és szavannák. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 16 centiméter, testtömege 23–26 gramm.[5]
Életmódja szerkesztés
Rovarokkal és magvakkal táplálkozik.
Szaporodása szerkesztés
Monogám, az esős időszakokban költ (decembertől januárig és márciustól júniusig).
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe nagy, egyedszáma viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 22.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 22.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 15.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 21.)