Calvar (URUza-la-wa-ar, Zalwār, Zalawār, Zarwār, Zalbar vagy Zalpaḫ) a korahettita kor egyik hatalmi központja. Pontos helyzete, azonosítása bizonytalan, talán a mai Kırkhanban feltárt, i. e. 2. évezredbeli romokkal azonos. Ezt a pozíciót az i. e. 18. századi említések nem cáfolják. Zimrí-Lim uralkodásának első felében először mint Mári vazallusa tűnik fel, majd önállósodott, sőt elfoglalta Hasszumot (asszír Mama) is. Később Jamhad, majd Mitanni fennhatósága alá került, végül a terület a hettita hódításokkal a Hettita Birodalom foglalta el. Nem tudni, hogy ekkor (i. e. 14. század) a város lakott volt-e még. Az i. e. 16. század közepétől valószínűleg nem, de legalábbis nem volt jelentős.

Calvar
Koyuncu Höyük(?), Kırkhan
Névváltozatok Calavar (Zalawar)
Alapítási. e. 19. század(?)
Megszűnési. e. 16. század közepe
Oka lázadás leverése
Lakói hettiták
Beszélt nyelvek hettita
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
Elhelyezkedése
Calvar(?) (Törökország)
Calvar(?)
Calvar(?)
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 36° 29′ 59″, k. h. 36° 20′ 46″Koordináták: é. sz. 36° 29′ 59″, k. h. 36° 20′ 46″

A települést nevezik még „második Calpa” néven. A kettő közül ez volt a kárumjogú az óasszír kereskedelem korában. Az Assurból Kanis felé haladó karavánút állomása volt, és bár kerülőnek tűnik, nem lehetetlen. A karavánút Márit és Karkemist is érintette, sőt Karkemis volt a legfontosabb átrakodó állomása. A mai Kırkhan 150 km-re kelet-délkeletre fekszik Karkemistől.

Első hettita említései az i. e. 18. századra datálhatók. A CTH#1 („Anittasz kiáltványa”), a CTH#2 („Anumhervasz és Calpa”), valamint a CTH#3 („Calpa-szöveg”) egyaránt za-al-pu(-az/aš/wa) vagy za-al-pa néven beszélnek egy-egy városról. Ezek közül a második, és talán a harmadik beszél Calvarról. A CTH#3 egy eredetmítosz és több történelmi esemény elbeszélése. A mese akkád előzményekre vezethető vissza. A Calpa-szövegből nem derül ki, hogy Calpáról vagy Calvarról szól-e, feltehető, hogy az itt említett Calpa inkább Calvart takarja. Az Anumhervasz és Calpa című dokumentum Anittasz és Calpa konfliktusát meséli el, de valószínű, hogy itt Calvarról van szó, mivel Zimrí-Lim idejében Anumhirbis (Anum-ḫirbiš) néven írnak Calvar királyáról. Ha Anumhervasz és Anumhirbis azonos – amit nyelvészetileg sem lehet kizárni –, akkor Anittasz halála utánra tehető Calvar terjeszkedése Hasszum felé.

Valamilyen úton-módon a Hettita Birodalom fennhatósága alá került az i. e. 16. századra, talán Jamhad meghódításával párhuzamosan. Valószínűleg a birodalom egyik hercegségének központja lett. A Calpa-szöveg alapján még a Hattuszaszban székelő hettita királyok idején is, vagyis feltétlenül I. Hattuszilisz után is önálló volt, de a szöveg nem írja le a hettita királyok ellenfelének nevét. A szöveg alapján volt önálló uralkodója a városnak Anumhervasz és Hattuszilisz között, de hézag van az időrendben, erről a periódusról semmit sem árul el. Az itt említett Hakkarpilisz herceg Papahdilmah vagy PU-Szarruma, Happi pedig I. Hattuszilisz fia lehetett. A szövegből közvetlenül csak az derül ki, hogy mindketten a hattuszaszi uralkodó fiai, és kormányzóságul kapták a várost. A hattuszaszi király(ok) két fiának cselekedetei után a dokumentum a lázadó Calpa (Calvar) bevételével és elpusztításával végződik.

Az Arnuvandasz és Aszmu-Nikal imájában, az i. e. 14. században feltűnő Calpa név már biztosan nem vonatkozhat Calvarra, mivel a kaszkákkal kapcsolatban említik. Ez mindenképpen ez északi Calpára utal.

ForrásokSzerkesztés