Carl Gottfried Neumann
Carl Gottfried Neumann (gyakori névváltozata Karl Gottfried Neumann; Königsberg, Porosz Királyság, 1832. május 7. – Lipcse, 1925. március 27.) német matematikus. A matematikai fizika nagy hatású, úttörő egyéniségei között tartják számon. Karl Gottfried Hagen kémikus unokája, Franz Ernst Neumann fizikus-mineralógus fia volt.
| Carl Gottfried Neumann | |
 | |
| Született | 1832. május 7.[1][2][3] Königsberg[4][5] |
| Elhunyt | 1925. március 27. (92 évesen)[1][6][7][2][8] Lipcse[9][6][10] |
| Állampolgársága | német[11] |
| Szülei | Florentine Hagen Franz Ernst Neumann |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | titkos tanácsos |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Garnison Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Gottfried Neumann témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Königsbergben (ma Kalinyingrád, Oroszország) született polgári családban, Franz Ernst Neumann és Luise Florentine Hagen gyermekeként. Születésekor apja, az Európa-szerte híres természettudós már hat éve tanított a város egyetemén, mint a fizika és az ásványtan professzora. Az ifjú Carl Gottfried alap- és középiskoláit szülővárosában végezte el. Ezt követően beiratkozott a Königsbergi Egyetemre, ahol tevékenyen részt vett az apja és Carl Gustav Jacob Jacobi által vezetett matematika-fizika szeminárium munkájában. Az egyetemi évek alatt életre szóló barátságot kötött tanáraival, későbbi kollégáival, Friedrich Julius Richelot-val és Ludwig Otto Hessével. Doktorátusát matematikából 1855-ben szerezte meg.
1858-ban felkérést kapott a hallei egyetem matematikai magántanári állásának betöltésére. 1863-ban tanársegédi címet kapott, de még ugyanabban az évben a bázeli, két újabb év elteltével, 1865-ben pedig a tübingeni egyetem matematikai tanszékén vállalt állást. 1868 őszétől meghívták a Lipcsei Egyetemre, ahol 1911. évi visszavonulásáig dolgozott mint matematikaprofesszor. A berlini székhelyű Porosz Tudományos Akadémia tagja volt.
A mindvégig visszavonult életet élő Neumann 1864-ben vette nőül Hermine Mathilde Elise Klosst. 1875-ben felesége meghalt, de a fiatalon megözvegyült, gyermektelen matematikaprofesszor nem házasodott újra.
Életműve szerkesztés
Neumannban az utókor a matematikai fizika egyik klasszikus alakját tiszteli. Elsősorban potenciálelmélettel foglalkozott, többek között nevéhez fűződik a logaritmikus potenciál fogalmának 1870-es évekbeli bevezetése. Emellett vizsgálta a határérték fogalmát, a Riemann-felületek differenciálgeometriáját, a Dirichlet-függvényt, kidolgozta a mértani sor általánosítását, a később róla elnevezett Neumann-sorokat. Elméleti kutatásaival hozzájárult az integrálegyenletek alkalmazási körének szélesítéséhez.
Neumann pedagógusként is nagy hírnevet vívott ki magának, évtizedeken keresztül adta át tudását a jövő nemzedékek matematikatanárainak. Lipcsére kerülése évében, 1868-ban alapította meg a Mathematische Annalen című szakfolyóiratot, amelynek később egyik szerkesztője volt.
Főbb művei szerkesztés
- Das Dirischlet’sche Princip in seiner Anwendung auf die Reimann’schen Flächen, Leipzig, Teubner, 1865.
- Theorie der Bessel’schen Functionen. Ein Analogon zur Theorie der Kugelfunctionen, Leipzig, Teubner, 1867.
- Vorlesungen über die mechanische Theorie der Wärme, Leipzig, Teubner, 1875.
- Ueber die nach Kreis-, Kugel- und Cylinder-Functionen, fortschreitenden Entwicklungen, Leipzig, Teubner, 1881.
- Vorlesungen über Riemann’s Theorie der Abel’schen Integrale, Leipzig, Teubner, 1884.
- Beiträge zu einzelnen Theilen der mathematischen Physik, insbesondere zur Elektrodynamik und Hydrodynamik, Elektrostatik und magnetischen Induction, Leipzig, Teubner, 1893.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Нейман Карл Готфрид, 2015. szeptember 28.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
Források szerkesztés
- Sadri Hassani, Mathematical physics: A modern introduction to its foundations, New York, Springer, 1999, 620.
- Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 739. o. ISBN 963-9257-09-5
További információk szerkesztés
- Neumann életrajza angolul[halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link][halott link]
