Csernavoda
Csernavoda[3] (románul: Cernavodă, görögül: Axiopolisz, bolgárul: Черна вода Cserna voda, törökül: Boğazköy) város Románia Constanța megyéjében, Dobrudzsában.
| Csernavoda (Cernavodă) | |||
 | |||
| A régi csernavodai híd | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Dobrudzsa | ||
| Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Constanța | ||
| Községközpont | Csernavoda | ||
| Polgármester | Mariana Mircea (PSD) | ||
| Irányítószám | 905200 | ||
| SIRUTA-kód | 60776 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 15 088 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 7 (0%, 2021)[2] | ||
| Népsűrűség | 365 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 50 m | ||
| Terület | 46,69 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 20′ 17″, k. h. 28° 02′ 01″Koordináták: é. sz. 44° 20′ 17″, k. h. 28° 02′ 01″ | |||
 | |||
| Csernavoda weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csernavoda témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A település az ország délkeleti részén helyezkedik el, hatvanhárom kilométerre nyugatra a megyeszékhelytől, Konstancától. A város a Duna egyik ágának, az Öreg-Duna (más nevén Ostrovi-ág) partján fekszik, mely elválasztja az ország legnagyobb szigetétől, Ialomița-lápjától. A Duna–Fekete-tenger-csatorna nyugati vége.
Története szerkesztés
A város környékén az újkőkori Hamangia kultúra hagyatékait találták meg. 1945-ben két híressé vált szobrot találtak, melyek közül az egyik egy gondolkodó férfit, a másik pedig egy ülő nőt ábrázol, ezek az időszámításunk előtti 5. évezred második feléből vagy a 4. évezred elejéből származnak.
A várost az ókori görögök alapították az időszámításunk előtti 4. században Axiopolisz néven, fontos kereskedelmi központ volt a dákok és a görögök között. A település később elpusztult, majd az 1. században a rómaiak építették újjá. I. Constantinus római császár uralkodás idején várfallal és erőddel bővítették ki a várost, püspöki székhely lett, ahol a 4. században keresztény bazilikát is építettek. Az erőd maradványai ma turistalátványosságnak szolgálnak.
1389-ben I. Mircea fejedelem Havasalföldhöz csatolta egész Dobrudzsával együtt. 1420-tól közel öt évszázadon át az Oszmán Birodalom része lett. Az ekkor még kis falu török neve Boğazköy volt. Az oszmán fennhatóság alatt, 1860-ban nyílt meg a Konstanca–Csernavoda vasútvonal.
A román függetlenségi háborút követően, 1877-től Románia része lett. 1878 novembere és 1879 áprilisa között Silistra Nouă megye központja volt. A város I. Károly király hídját 1895-ben építették a Dunán, Anghel Saligny tervei alapján. Ezzel közvetlen vasúti összeköttetés jött létre Konstanca és az ország többi része között.
Mai nevét 1860-ban kapta, a bolgár eredetű černa voda szó jelentése fekete víz (cirill írással черна вода).
1950 és 1953 között a Duna parti város jelentős részét lerombolták a Duna-Fekete-tenger csatorna építése miatt. 1982. december 12-én átadták az új vasúti és közúti hidat.
Társadalmi problémák szerkesztés
Mint Románia-szerte, Csernavodában is működtek gyermekotthonok szörnyű körülmények közt és a városnak meg kell küzdenie ezzel az örökséggel. Ebben külföldi nem kormányzati szervezetek (NGO) voltak segítségükre. Két brit szervezet meglehetősen sikeres volt ebben a munkában: David Savage M.B.E. The Nightingales Children's Project nevű vállalkozása és a korábban Lorna Jamieson által vezetett Children in Distress vállalkozás. Mindkettő kizárólag a HIV-fertőzött gyermekekkel foglalkozott. Részben a Csernavodából elszármazottak intézményei segítették őket, mint a kanadai Cernavodă International School és a Canadian Campus Charity Committee.
Csernavodának nagy roma népessége van, akik közt a szegénység közepette elterjedt a bűnözés. A Nightingales Children's Project velük is foglalkozik.
Lakossága szerkesztés
A nemzetiségi megoszlás a következő:
| 2002 | ||
|---|---|---|
| Románok | 17841 | 94,32% |
| Törökök | 546 | 2,88% |
| Lipovánok | 190 | 1,00% |
| Romák | 186 | 0,98% |
| Magyarok | 36 | 0,19% |
| Tatárok | 35 | 0,18% |
| Olaszok | 20 | 0,10% |
| Ukránok | 5 | 0,02% |
| Németek | 4 | 0,02% |
| Bolgárok | 1 | 0,01% |
| Görögök | 1 | 0,01% |
| Egyéb vagy nem nyilatkoztak |
50 | 0,26% |
| Összesen | 18915 | 100,0% |
Gazdasága szerkesztés
A városnak kikötője van a Duna folyón és itt található a Csernavodai Atomerőmű, amelynek CANDU reaktora Románia elektromos energia termelésének 10%-át szolgáltatja. A kanadai Atomic Energy of Canada Limited és az olasz ANSALDO cégek közös vállalata jelenleg egy második erőművi egység építésén dolgozik.
Az 1984-ben megnyitott Duna-Fekete-tenger Csatorna Csernavodától indul és Agigeáig, illetve Năvodarig fut.
Csernavoda környékén sok a borpince, amelyek főleg chardonnay szőlőből állítanak elő bort. A régió legnagyobb pincészete a Murfatlar.
Látnivalók szerkesztés
- I. Károly király híd – 1895-ben építették, Anghel Saligny tervei alapján.
- Atomerőmű
- Török dzsámi – 1756-ban épült.
- Archeológiai és Történelmi Múzeum
- Axiopolis romjai
- „Sfinții Împărați Constantin și Elena” ortodox templom – 1882 és 1895 között épült, 2001-ben felújították. Bizánci stílusban épült, alapja kereszt alakú, közepén egy hatalmas kupolával.
- Keresztelő Szent János katolikus templom
- „Sfântul Apostol Andrei” ortodox fatemplom – 2000 és 2003 között épült, máramarosi stílusban.
- Román hősök emlékműve – 1924-ben avatták fel, Pietro Delia tervei alapján készült.
Címere szerkesztés
-
A két világháború között -
Jelenlegi
Testvérvárosok szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Csernavoda | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
