Főmenü megnyitása

A Cerro Culiacán vagy Cerro del Culiacán a mexikói Guanajuato állam egyik vulkanikus eredetű hegye, magassága 2830 (más forrás szerint 2834[1]) méter.[2] Csúcsán távközlési létesítmények állnak.[3]

Cerro Culiacán
A hegy Jaral del Progreso irányából nézve
A hegy Jaral del Progreso irányából nézve

Magasság2830–2834 m
Hely  Mexikó, Guanajuato állam
Hegység Vulkáni-kereszthegység
Relatív magasság1100 m
Típus kialudt vulkán
Elhelyezkedése
Cerro Culiacán (Mexikó)
Cerro Culiacán
Cerro Culiacán
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 20° 20′ 27″, ny. h. 100° 58′ 11″Koordináták: é. sz. 20° 20′ 27″, ny. h. 100° 58′ 11″
Cerro Culiacán (Guanajuato)
Cerro Culiacán
Cerro Culiacán
Pozíció Guanajuato térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Cerro Culiacán témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedésSzerkesztés

A tengerszint felett mintegy 1730 méterrel fekvő síkságból kiemelkedő magányos, csaknem szabályos kúp alakú hegy Guanajuato állam déli részén emelkedik, csúcsa Cortazar és Salvatierra községek határán található, de a hegy nyugati lejtői Jaral del Progreso községbe is átnyúlnak.[4]

Legkönnyebben nyugat felől közelíthető meg: a Victoria de Cortazar és Santiago Capitiro közötti útból egy autóval is járható út ágazik le, de gyalog északkeletről, Cañada de Caracheo irányából is egy ösvényen megmászható.[1] A csúcs a hegyikerékpárosok, motorosok és siklórepülők körében is kedvelt.[5]

A Cerros el Culiacán y la Gavia természetvédelmi területSzerkesztés

A Cerro Culiacánra és a közeli Gavia hegyre kiterjedő, 32 661,53 hektáros természetvédelmi területet 2002-ben hozták létre. 46 emlős-, 107 madár-, 21 hüllő- és 10 kétéltűfajt figyeltek meg itt, közülük legfontosabbak a Douglas-békagyík, a királygém és a Passerculus sandwichensis nevű sármányféle.[6]

A hegy legendájaSzerkesztés

A legenda szerint még a spanyol kolónia időszakában élt a környéken egy gazdag nemes család, akiknek volt egy szép lányuk, akibe egy szegény, de dölyfös fiú beleszeretett. „Természetesen” a lány szülei, amikor ezt megtudták, nem engedték a lány közelébe. Így a fiú elkeseredettségében úgy döntött, felvisz egy nagy fagerendát a hegy csúcsára, de a fáradságos munkába belehalt. A helyiek mesélik, hogy így keletkezett a nagy fakereszt a hegy csúcsán. Amikor a lány tudomást szerzett szeretője haláláról, ő is fölment a csúcsra néhány szolgálólányával, és ott találva a keresztet, táncolni kezdtek körülötte. A lány élete végéig minden évben így tett. A legendás körtánc hagyománnyá vált: ez a szokás a mai napig életben van.[1]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c A hegy Cortazar város oldalán (spanyol nyelven). [2014. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  2. INEGI – Guanajuato állam domborzata (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  3. Fénykép a panoramio.com-on. [2016. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  4. INEGI – Cortazar község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  5. A hegy a gtoexperience.mx-en (spanyol nyelven) (PDF). [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  6. A természetvédelmi terület az állam hivatalos honlapján (spanyol nyelven) (PDF). [2013. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)