Chapalai-tó
A Chapalai-tó (spanyolul Lago de Chapala) Mexikó legnagyobb, egyben Latin-Amerika harmadik legnagyobb tava.[1][2]
| Chapalai-tó (Lago de Chapala) | |
 | |
| Ország(ok) |  Mexikó |
| Hely | Jalisco és Michoacán államok határa |
| Elsődleges források | Lerma River |
| Elsődleges lefolyások | Río Grande de Santiago |
| Hosszúság | 75 km |
| Szélesség | 19 km |
| Felszíni terület | 1146,59 km2 |
| Legnagyobb mélység | 8 m |
| Víztérfogat | 7,897 km3 |
| Tszf. magasság | 1523 m |
| Elhelyezkedése | |
 Chapalai-tó
Pozíció Mexikó térképén
| |
 é. sz. 20° 14′ 10″, ny. h. 103° 02′ 21″Koordináták: é. sz. 20° 14′ 10″, ny. h. 103° 02′ 21″ | |
Chapalai-tó
Pozíció Jalisco térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Chapalai-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Leírás szerkesztés
Az 1147 km² területű tó Mexikó délnyugati részén, Jalisco és Michoacán államok határán terül el a tenger szintje felett 1523 méterrel. 86%-a Jaliscóhoz, 14%-a Michoacánhoz tartozik. Belőle származik a több millió lakosú guadalajarai agglomeráció ivóvízellátásának körülbelül 60%-a.
Az emberi történelem előtti időkben a tó sokkal nagyobb területű volt, mint ma, ám nyugati részén a rétegek megcsúszása miatt új lefolyása alakult ki, ami lecsökkentette a vízszintet és ezáltal a tó területét is. A későbbi felszínváltozások elzárták ez a lefolyást, így az északkeleti részén új helyen, a mai Ocotlánnál kezdett kiömölni a tóból a víz, így alakult ki a Río Grande de Santiago folyó forrása. Az északkeleti részen található Ciénega de Chapala nevű mocsár lecsapolása és kiszárítása előtt a tó víztérfogata 5,6 km³ körüli volt, utána azonban 4,5-re csökkent. Manuel Cuesta Gallardo jaliscói kormányzó javaslatára, Porfirio Díaz elnök engedélyével 1905 és 1910 között felépült a Jamay és La Palma közötti gát, ennek hatására pedig a víztérfogat a mai közel 8 km³-re nőtt. A 3,5 méter magas gát hossza csaknem 20 km, a Lerma folyót La Maltarañánál keresztezi.[1]
A tavat tápláló folyók és patakok közül a keleti irányból beömlő Lerma a legjelentősebb, a lefolyás a Santiago folyón keresztül történik, amely az északnyugati partokon ered, és a tó vizét 460 km utat megtéve a Nayarit állambeli San Blas közelében a Csendes-óceánba vezeti.[1]
A parton vagy part közelében fekvő települések közül a jelentősebbek: Chapala, Poncitlán, Ocotlán, Jamay, Jocotepec, Tuxcueca és Tizapán el Alto.
Élővilága szerkesztés
A tó különösen gazdag madárvilággal rendelkezik: 1982 és 1995 között 153 fajt figyeltek meg.[2] Közülük endemikus a bajszos ökörszem, a vöröskabátos rigó, a Geothlypis speciosa és a feketehátú trupiál, kváziendemikus a szürke selymesmadár, valamint szemiendemikus az ibolyakékvállú amazília, a Lucifer-kolibri, a szélescsőrű kolibri, a Tyrannus vociferans, az agyagszínű verébsármány, a feketefejű magvágó, a Scott-trupiál és az álarcos trupiál.[3]
Halfajai közül endemikus a Menidia contrerasi, a Menidia sphyraena, az Ictalurus dugesii és a Menidia promelas, a környék veszélyeztetett emlősei pedig a Leptonycteris nivalis nevű denevér, az örvös pekari és a puma.[4]
A tavat felvették a Ramsari egyezmény által védett területek közé is.[4]
Képek szerkesztés
.jpg)
Források szerkesztés
- ↑ a b c Lago de Chapala (spanyol nyelven). CEA Jalisco. [2010. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
- ↑ a b Laguna de Chapala (spanyol nyelven). CONABIO. [2013. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
- ↑ Listado de aves (spanyol nyelven). CONABIO. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
- ↑ a b A Chapalai-tó a Ramsar.org lapon (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 15.)
