Főmenü megnyitása

A Chapalai-tó (spanyolul Lago de Chapala) Mexikó legnagyobb, egyben Latin-Amerika harmadik legnagyobb tava.[1][2]

Chapalai-tó (Lago de Chapala)
Lake chapala.png
Ország(ok)  Mexikó
Hely Jalisco és Michoacán államok határa
Elsődleges források Lerma River
Elsődleges lefolyások Río Grande de Santiago
Hosszúság75 km
Szélesség19 km
Felszíni terület1146,59 km2
Legnagyobb mélység8 m
Víztérfogat7,897 km3
Tszf. magasság1523 m
Elhelyezkedése
Chapalai-tó (Mexikó)
Chapalai-tó
Chapalai-tó
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 20° 14′ 10″, ny. h. 103° 02′ 21″Koordináták: é. sz. 20° 14′ 10″, ny. h. 103° 02′ 21″
Chapalai-tó (Jalisco)
Chapalai-tó
Chapalai-tó
Pozíció Jalisco térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Chapalai-tó témájú médiaállományokat.

LeírásSzerkesztés

Az 1147 km² területű tó Mexikó délnyugati részén, Jalisco és Michoacán államok határán terül el a tenger szintje felett 1523 méterrel. 86%-a Jaliscóhoz, 14%-a Michoacánhoz tartozik. Belőle származik a több millió lakosú guadalajarai agglomeráció ivóvízellátásának körülbelül 60%-a.

Az emberi történelem előtti időkben a tó sokkal nagyobb területű volt, mint ma, ám nyugati részén a rétegek megcsúszása miatt új lefolyása alakult ki, ami lecsökkentette a vízszintet és ezáltal a tó területét is. A későbbi felszínváltozások elzárták ez a lefolyást, így az északkeleti részén új helyen, a mai Ocotlánnál kezdett kiömölni a tóból a víz, így alakult ki a Río Grande de Santiago folyó forrása. Az északkeleti részen található Ciénega de Chapala nevű mocsár lecsapolása és kiszárítása előtt a tó víztérfogata 5,6 km³ körüli volt, utána azonban 4,5-re csökkent. Manuel Cuesta Gallardo jaliscói kormányzó javaslatára, Porfirio Díaz elnök engedélyével 1905 és 1910 között felépült a Jamay és La Palma közötti gát, ennek hatására pedig a víztérfogat a mai közel 8 km³-re nőtt. A 3,5 méter magas gát hossza csaknem 20 km, a Lerma folyót La Maltarañánál keresztezi.[1]

A tavat tápláló folyók és patakok közül a keleti irányból beömlő Lerma a legjelentősebb, a lefolyás a Santiago folyón keresztül történik, amely az északnyugati partokon ered, és a tó vizét 460 km utat megtéve a Nayarit állambeli San Blas közelében a Csendes-óceánba vezeti.[1]

A parton vagy part közelében fekvő települések közül a jelentősebbek: Chapala, Poncitlán, Ocotlán, Jamay, Jocotepec, Tuxcueca és Tizapán el Alto.

ÉlővilágaSzerkesztés

A tó különösen gazdag madárvilággal rendelkezik: 1982 és 1995 között 153 fajt figyeltek meg.[2] Közülük endemikus a bajszos ökörszem, a vöröskabátos rigó, a Geothlypis speciosa és a feketehátú trupiál, kváziendemikus a szürke selymesmadár, valamint szemiendemikus az ibolyakékvállú amazília, a Lucifer-kolibri, a szélescsőrű kolibri, a Tyrannus vociferans, az agyagszínű verébsármány, a feketefejű magvágó, a Scott-trupiál és az álarcos trupiál.[3]

Halfajai közül endemikus a Menidia contrerasi, a Menidia sphyraena, az Ictalurus dugesii és a Menidia promelas, a környék veszélyeztetett emlősei pedig a Leptonycteris nivalis nevű denevér, az örvös pekari és a puma.[4]

A tavat felvették a Ramsari egyezmény által védett területek közé is.[4]

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c Lago de Chapala (spanyol nyelven). CEA Jalisco. [2010. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
  2. a b Laguna de Chapala (spanyol nyelven). CONABIO. [2013. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
  3. Listado de aves (spanyol nyelven). CONABIO. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
  4. a b A Chapalai-tó a Ramsar.org lapon (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 15.)