A Chromalveolata egykori eukarióta szupercsoport, amelyet az eukarióták hat fő csoportjának egyikének tekintettek 2005-ig, amikor kiderült, hogy nem monofiletikus. Ez a Chromista ország finomítása volt, amelyet először Thomas Cavalier-Smith javasolt 1981-ben. A Chromalveolatát egy vörösmoszatot és egy bikontot magában foglaló egyetlen másodlagos endoszimbiózisból származó eukarióták képviseletére javasolták. A plasztiszok ezekben az organizmusokban klorofill c-t tartalmaznak. Azonban a Chromalveolata monofíliáját megcáfolták. Így két, 2008-ban megjelent tanulmányban olyan filogenetikus fákat találni, hol e csoport fel van osztva,[1][2] és a legújabb tanulmányok is ezt támasztják alá.[3]

Chromalveolata
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták
Csoport: Chromalveolata
Ez az élőlénycsoport a tudomány mai állása szerint nem rendszertani kategória.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Chromalveolata témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Chromalveolata témájú kategóriát.

Csoportosítás

szerkesztés

A Chromalveolata legtöbb tagját korábban növénynek gondolták sejtfalaik, fotoszintézisre való képességük és bizonyos esetekben az embriós növényekre (Embryophyta) való hasonlóságuk miatt. Azonban az 1969-ben bevezetett ötországos rendszerben a csoport nagy részét a Protista csoportba sorolták, de például az Oomycetest a gombák országába sorolták át, a barnamoszatok maradtak a növények országában. Ezeket az élőlényeket később Cavalier-Smith Chromalveolatának nevezte el. Monofiletikus csoportnak gondolta, de 2005-ben kiderült, hogy nem az.[4]

2005-ben az akkori megegyezés szerint az eukarióták 6 fő kládjának egyike volt.[5] A Chromalveolatát felosztották a Cryptophyta, Haptophyta, Stramenopila, Alveolata csoportokra, a további, a csoporttal kapcsolatban álló vagy annak részeként szereplő csoportok a Centrohelea, a Katablepharidae és a Telonemia.[6]

Bár számos csoport, például a csillósok és az Oomycetes elvesztették képességüket a fotoszintézisre, a csoport nagy része autotróf. A csoport minden fotoszintetikus tagja klorofill a-t és c-t használ, és számos tag használ kiegészítő pigmenteket. A Chromalveolata tagjainak glicerinaldehid-3-foszfát-dehidrogenáz fehérjéi hasonlók.[7]

  1. (2008) „Phylogenomics reveals a new 'megagroup' including most photosynthetic eukaryotes”. Biology Letters 4 (4), 366–369. o. DOI:10.1098/rsbl.2008.0224. PMID 18522922. PMC 2610160. 
  2. Kim, E (2008. július 1.). „EEF2 analysis challenges the monophyly of Archaeplastida and Chromalveolata.”. PLOS ONE 3 (7), e2621. o. DOI:10.1371/journal.pone.0002621. PMID 18612431. PMC 2440802. 
  3. Burki, Fabien (2016. január 27.). „Untangling the early diversification of eukaryotes: a phylogenomic study of the evolutionary origins of Centrohelida, Haptophyta and Cryptista” (angol nyelven). Proc. R. Soc. B 283 (1823), 20152802. o. DOI:10.1098/rspb.2015.2802. ISSN 0962-8452. PMID 26817772. PMC 4795036. 
  4. On the monophyly of chromalveolates using a six-protein phylogeny of eukaryotes, 2005. [2008. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 26.)
  5. Adl, Sina M. (2005). „The New Higher Level Classification of Eukaryotes with Emphasis on the Taxonomy of Protists”. Journal of Eukaryotic Microbiology 52 (5), 399–451. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2005.00053.x. PMID 16248873. 
  6. Shalchian-Tabrizi K, Eikrem W, Klaveness D, Vaulot D, Minge M, Le Gall F, Romari K, Throndsen J, Botnen A, Massana R, Thomsen H, Jakobsen K (2006). „Telonemia, a new protist phylum with affinity to chromist lineages”. Proc Biol Sci 273 (1595), 1833–42. o. DOI:10.1098/rspb.2006.3515. PMID 16790418. PMC 1634789. 
  7. Takishita K, Yamaguchi H, Maruyama T, Inagaki Y (2009). „A hypothesis for the evolution of nuclear-encoded, plastid-targeted glyceraldehyde-3-phosphate dehydrogenase genes in "chromalveolate" members”. PLOS ONE 4 (3), e4737. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004737. PMID 19270733. PMC 2649427.