A cifra kölönte (Cottus poecilopus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes) rendjébe, ezen belül a kölöntefélék (Cottidae) családjába tartozó faj.[1]

Cifra kölönte
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes)
Alrend: Cottoidei
Öregcsalád: Cottoidea
Család: Kölöntefélék (Cottidae)
Nem: Cottus
Linnaeus, 1758
Faj: C. poecilopus
Tudományos név
Cottus poecilopus
Heckel, 1837
Szinonimák

  • Cottus czanaga (Dybowski, 1869)
  • Cottus gobio microcephalus (non Kessler, 1868)
  • Cottus kuznetzovi (Berg, 1903)
  • Cottus poecilopterus (Heckel, 1837)
  • Cottus poecilopus altaicus (Kaschenko, 1899)
  • Cottus poecilopus macrostomus (Jeitteles, 1862)
  • Cottus poecilopus microstomus (Jeitteles, 1862)
  • Cottus poecilopus poecilopus (Heckel, 1837)

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cifra kölönte témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cifra kölönte témájú kategóriát.

Kis méretű gazdasági jelentőséggel nem bíró faj, mely nagy kiterjedésű területen Észak- és Közép- Európától Szibérián át egészen az Amur vízrendszeréig megtalálható. Magyarországon nagyon ritka és védett gyakorlatilag csak a Tisza vízrendszerében, az esetleg lesodródott példányaival lehet találkozni.

Előfordulása szerkesztés

A cifra kölönte elterjedési területe Skandinávia, Északnyugat-Oroszország, Szibéria és Közép-Európa északi része. A Kárpát-medence keleti és északi részein számos hegyi vízfolyásban megtalálható így a Fekete-Tisza, a Fehér-Tisza, a Visó, az Iza, a Szaplonca, a Sajó, a Hernád és az Ipoly, folyókban, azonban Magyarország jelenlegi területén lévő folyóvizekben előfordulása nagyon ritka.[2][3]

Hasonló fajok szerkesztés

Közeli rokonához a botos kölöntéhez, hasonlít a legjobban, de annak oldalvonala megszakítás nélkül tart a farokúszó tövéig, míg a cifra kölöntének ez megszakad az oldalvonala mentén. A két kölöntefaj egyébként együttesen ritkán fordul elő azonos folyószakaszon így ez is segíthet a megkülönböztetésükben. Hasonló lehet hozzá még a különféle gébek népes tábora, de a cifra kölönte teste csupasz ezért a gébeket fedő jellegzetes pikkelyeik és a különböző formájú hasúszóik alapján viszonylag könnyen meg lehet különböztetni őket.[3][4]

Azonosítása határozóképlettel szerkesztés

A halak közeli rokon fajainak azonosításához nagy segítséget jelenthet az adott hal morfológiai tulajdonságainak pontos vizsgálata. Az alábbi táblázat a cifra kölönte, a botos kölönte és a folyami géb határozóképletét tartalmazza.[5]

Tudományos név Magyar név pikkelyképlet garatfogképlet úszósugár hátúszó úszósugár farokalatti
Cottus poecilous Cifra kölönte,              -               -    D1:VIII-X, D2:17-20                13-15
Cottus gobio Botos kölönte,              -               -    D1:VI-IX, D2:15-18                10-13
Neogobius fluviatilis Folyami géb,          58-65               -   D1:VI-VII, D2:I/15-18               I/13-15

Megjelenése szerkesztés

Hengeres a teste mely két oldalról lapított farokban végződik. Testhossza általában 7-9, centiméter, legfeljebb 12,5 centiméter. Nagy feje feltűnően széles és lapos. Széles csúcsba nyíló száját húsos ajkak keretezik és az állkapcsait apró fogak borítják. Szájszöglete nem éri el a szem vonalát és a testén nincsenek pikkelyek. Kopoltyúfedőin nagyon erős, hajlott tüske van. Az oldalvonal a test középvonala felett húzódik, és csak körülbelül a második hátúszó közepe alá ér; 20-25 apró csontpikkely borítja. A hasúszók vége eléri a végbélnyílást és gyakran azon is túlér. Színe sötét tónusú foltokkal tarkított olívzöld vagy barnásszürke és a hasa sárgásfehér. Az első hátúszó szegélye narancssárgás, mely különösen ívás idején lesz jól látható. A hasúszót keskeny harántsávok díszítik. A farokúszó tövénél gyakran sötét folt látható.[2][3]

Petényi Salamon János olyan példányokat is talált, amelyeknek narancssárga, zöldessárga, vagy barnássárga hasúszóik voltak. Johann Jakob Heckel szerint az eltérő színeket valószínűleg a környezet színéhez történő jó alkalmazkodóképessége eredményezte.[6]

Életmódja szerkesztés

A cifra kölönte homokos vagy kavicsos talajú, tiszta, oxigéndús vizeket kedveli, oxigénigénye 8 mg/l. Igazi élőhelye a hegyi patakok és folyók pisztrángzónájában van. A felmelegedést nem bírja, ezért a 24 Celsius-foknál melegebb vizekben elpusztul. A kövek között és a görgeteg alatt rejtőzködő fenékhal. Tápláléka fenéklakók, főként bolharákok, halikra és ivadék.[2][3]

Szaporodása szerkesztés

Február és április között ívik. A hím őrzi és gondozza az ikrákat.[2]

Cifra kölönte galéria szerkesztés

 
Lengyelországi példánya
 
Akváriumban egy cserép alatt

Jegyzetek szerkesztés

  1. Cottus poecilopus Heckel, 1837. ITIS report. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
  2. a b c d Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  3. a b c d Cifra kölönte – Cottus poecilopus Heckel, 1837. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
  4. Dr. Györe Károly: Cifra kölönte - Cottus poecilopus Heckel, 1836. HAKI. [2014. április 29-i dátummal az kölönte eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
  5. Speciális határozóbélyegek. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  6. Kölöntefélék (Cottidae). tomolyka.freeweb.hu. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 3.)

További információk szerkesztés