Cifrapalota

A kecskeméti Cifrapalota szecessziós épülete eredetileg „Kecskemét város bérpalotájaként” épült 1903-ban. 1983 óta a Kecskeméti Katona József Múzeum központi bemutató helye.

Cifrapalota
Település	Kecskemét
Építési stílus	szecessziós építészet Magyarországon
Építész(ek)	Márkus Géza
Hasznosítása
Felhasználási terület	revenue house
Elhelyezkedése
Cifrapalota Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 31″, k. h. 19° 41′ 42″46.908486, 19.695011
A Wikimédia Commons tartalmaz Cifrapalota témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Az épület

A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. A kivitelezés 1903-ban zajlott. Egykor üzletek, lakások, kaszinó működött benne.

Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay porcelángyár készítette.

• 
  A Cifrapalota korabeli képeslapokon
• 
• 
  Légifelvétel
• 
  Majolika díszítmények

A múzeum

A Cifrapalota épületében két állandó kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Az első emeleten az 1971-ben előkerült kunbábonyi avar vezéri sír tárgyai, valamint hasonló korú, alacsonyabb rangú vezéri sírok leletei láthatóak. Az alsó szinten rendszeresen mutatnak be időszaki kiállításokat.

A második emeleten látható a 2016-ban újrarendezett képzőművészeti állandó kiállítás, ami a gyakori vendégkiállítások és kölcsönzések miatt folyamatosan változik is.

A múzeum képzőművészeti és iparművészeti gyűjteményének fő gyűjtési területe a 19–20. századi, illetve a mindenkori kortárs magyar képző- és iparművészet. Ebben a tárgykörben ez az egyik legrangosabb kollekció Magyarországon. Leghíresebb alkotásai Nemes Marcell műgyűjtő 1911-es adományának adományának, valamint az úgynevezett Farkas–Glücks-gyűjtemény Kecskemétre kerülésének köszönhetőek.

A harmadik és egyben legnagyobb gyűjteménye a képtárnak a miskei Tóth Menyhért (1904–1980) életműve, amely 2000 festményből és 8000 grafikából áll.

2002-től Itt rendezik meg a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále című országos képző- és iparművészeti kiállítást. A tárlatokon bemutatott alkotásokból a kiállító művészek ajándékozása által és vásárlás útján rendszeresen bővül a múzeum gyűjteménye. A kiállítások kurátora ifj. Gyergyádesz László.

2005-ben a Cifrapalotában hozták létre a Muraközy János-emlékszobát.

Az időszaki kiállítások sorában 2006 nyarán a Szépművészeti Múzeum országot járó „Rejtett szépségek” c. kiállítása volt látható.

2008-ban nagyszabású Munkácsy-kiállítást szerveztek.

2024-ben rendezték meg itt az Egy eltűnt nép nyomában című időszaki kiállítást az avarok Duna-Tisza közi életéről.

Források

• Somorjai Ferenc: Kecskemét (Panoráma, 2007) A Cifrapalotáról lásd az 57–59. o. ISBN 978-963-243-933-4
• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5, 134-136. o.
• ↑ KKJM honlap: Kecskeméti Katona József Múzeum. kkjm.hu
• ↑ Hajagos: Hajagos Csaba: Kecskemét Város Múzeumától a Kecskeméti Katona József Múzeumig. In ifj. Gyergyádesz László (szerk): A Kecskeméti Katona József Múzeum kincsei: Treasures of the Katona József Museum of Kecskemét. Osztényi Éva Gizella (ford). Kecskemét: Kecskeméti Katona József Múzeum. 2020. ISBN 978-963-9815-59-9  
• ↑ Gyergyádesz: ifj. Gyergyádesz László: Képző- és Iparművészeti Gyűjtemény. In ifj. Gyergyádesz László (szerk): A Kecskeméti Katona József Múzeum kincsei: Treasures of the Katona József Museum of Kecskemét. Osztényi Éva Gizella (ford). Kecskemét: Kecskeméti Katona József Múzeum. 2020. ISBN 978-963-9815-59-9  

További információk

• Különleges elismerés a Cifrapalotának
• Ifj. Gyergyádesz László: „Csak a jó szándéknak van gyümölcse”, in: Forrás 2004/1 Archiválva 2008. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben