Cikó

Cikó (németül Zickau) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.

Cikó
Szentháromság-templom
Cikó címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Bonyhádi
Jogállás	község
Polgármester	Molnár Józsefné (független)
Irányítószám	7161
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	825 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	43,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cikó Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 34″, k. h. 18° 33′ 41″46.2593, 18.5614
Cikó Pozíció Tolna vármegye térképén
Cikó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cikó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A település Bonyhádtól délkeleti irányban hat kilométerre, a Széplaki-völgyben található.

Megközelítése

Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon közelíthető meg, az 5603-as útból Bonyhád délkeleti részén kiágazó 56 102-es számú mellékúton.

Vasúton a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt; Cikó megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Hidas-Bonyhád vasútállomás és Mőcsény megállóhely között található, fizikailag a belterület északi peremén helyezkedik el.

Történet

Régészeti bizonyítékok alapján már az őskorban lakott hely volt. A település a török hódoltság korában teljesen elnéptelenedett, majd betelepített németek munkája nyomán indult újra fejlődésnek. A 20. század elejére a Völgységi járás legjelentősebb német lakosú kisközségévé vált. 1939. április 30-án itt tartotta országos zászlóbontó nagygyűlését a Volksbund, és itt alakult meg első helyi szervezete. A második világháború után a község lakosságából közel kétszáz főt hurcoltak el kényszermunkára, illetve a német lakosság nagy részét kitelepítették, és helyükre – Hadikfalváról – 158 bukovinai székely családot költöztettek. A régi német lakosságból 1950-re mintegy harminc család maradt. Ettől az évtől önálló tanácsú község lett a Bonyhádi járásban. A település 1990-ben helyi önkormányzatot választott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Forray Gellért (független)
• 1994-1998: Forray Gellért (független)
• 1998-2002: Forray Gellért (független)
• 2002-2006: Dr. Ferencz Márton (független)
• 2006-2010: Dr. Ferencz Márton (független)
• 2010-2014: Dr. Ferencz Márton (független)
• 2014-2019: Haures Csaba (független)
• 2019-től: Molnár Józsefné (független)

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 12,4% németnek mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,1%, református 1,9%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 11,9% (17% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

A Máriaszéplaki templomrom. A 19. század végéig az írásos forrásokban található cikádori apátság romjainak vélték, azóta azonban bebizonyosodott, hogy az egykori Széplak város templomának romja (A cikádori apátság romjait Bátaszéken tárták fel)

• Máriaszéplaki templomrom – II. Géza korabeli román stílusú, kéttornyos, háromhajós templom romjai. Ma a környék német nemzetiségének búcsújáró helye. A templomrom megjelenik Vörösmarty Mihály Széplak című versében (1828) és Illyés Gyula Kora tavasz című regényében (1941) is.
• Eszterpusztai templomrom – A község külterületén, az egykori Östör nevű település helyén álló templomot gótikus stílusban építették a 15. században.
• Szentháromság-templom – Épült 1767 és 1784 között, barokk stílusban. A templom udvarában álló emlékoszlop a világháborúk, a kitelepítések áldozatainak és a kényszermunkára hurcoltaknak állít emléket.
• Szent Rókus-kápolna – A feltételezések szerint egy középkori templom alapjaira épült 1746-ban.
• Nepomuki Szent János-szobor – A község főterén álló szobor a 18. században, barokk stílusban készült.

Itt születtek

• Krausz Mayer (1809 – Budapest, 1894) zsidó származású magyar kereskedő, nagyiparos

További információk

• 23.Podmaniczky Júlia Cserkészlánycsapat Cikó