Cikó
Cikó (németül Zickau) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
Cikó | |||
![]() | |||
Szentháromság-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Bonyhádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Molnár Józsefné (független)[1] | ||
Irányítószám | 7161 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 825 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 43,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,86 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 15′ 34″, k. h. 18° 33′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 34″, k. h. 18° 33′ 41″ | |||
Cikó weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Cikó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
A település Bonyhádtól délkeleti irányban hat kilométerre, a Széplaki-völgyben található.
MegközelítéseSzerkesztés
Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon közelíthető meg, az 5603-as útból Bonyhád délkeleti részén kiágazó 56 102-es számú mellékúton.
Vasúton a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt; Cikó megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Hidas-Bonyhád vasútállomás és Mőcsény megállóhely között található, fizikailag a belterület északi peremén helyezkedik el.
TörténetSzerkesztés
Régészeti bizonyítékok alapján már az őskorban lakott hely volt. A település a török hódoltság korában teljesen elnéptelenedett, majd betelepített németek munkája nyomán indult újra fejlődésnek. A 20. század elejére a Völgységi járás legjelentősebb német lakosú kisközségévé vált. 1939. április 30-án itt tartotta országos zászlóbontó nagygyűlését a Volksbund, és itt alakult meg első helyi szervezete. A második világháború után a község lakosságából közel kétszáz főt hurcoltak el kényszermunkára, illetve a német lakosság nagy részét kitelepítették, és helyükre – Hadikfalváról – 158 bukovinai székely családot költöztettek. A régi német lakosságból 1950-re mintegy harminc család maradt. Ettől az évtől önálló tanácsú község lett a Bonyhádi járásban. A település 1990-ben helyi önkormányzatot választott.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990-1994: Forray Gellért (független)[3]
- 1994-1998: Forray Gellért (független)[4]
- 1998-2002: Forray Gellért (független)[5]
- 2002-2006: Dr. Ferencz Márton (független)[6]
- 2006-2010: Dr. Ferencz Márton (független)[7]
- 2010-2014: Dr. Ferencz Márton (független)[8]
- 2014-2019: Haures Csaba (független)[9]
- 2019-től: Molnár Józsefné (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 12,4% németnek mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,1%, református 1,9%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 11,9% (17% nem nyilatkozott).[10]
NevezetességeiSzerkesztés
- Máriaszéplaki templomrom – II. Géza korabeli román stílusú, kéttornyos, háromhajós templom romjai. Ma a környék német nemzetiségének búcsújáró helye. A templomrom megjelenik Vörösmarty Mihály Széplak című versében (1828) és Illyés Gyula Kora tavasz című regényében (1941) is.
- Eszterpusztai templomrom – A község külterületén, az egykori Östör nevű település helyén álló templomot gótikus stílusban építették a 15. században.
- Szentháromság-templom – Épült 1767 és 1784 között, barokk stílusban. A templom udvarában álló emlékoszlop a világháborúk, a kitelepítések áldozatainak és a kényszermunkára hurcoltaknak állít emléket.
- Szent Rókus-kápolna – A feltételezések szerint egy középkori templom alapjaira épült 1746-ban.
- Nepomuki Szent János-szobor – A község főterén álló szobor a 18. században, barokk stílusban készült.
Itt születtekSzerkesztés
- Krausz Mayer (1809 – Budapest, 1894) zsidó származású magyar kereskedő, nagyiparos
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ C települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Cikó Helységnévtár