Wikipédia

Cikó

magyarországi község Tolna vármegyében

Cikó (németül Zickau) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.

Cikó
Szentháromság-templom
Szentháromság-templom
Cikó címere
Cikó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállás község
Polgármester Molnár Józsefné (független)[1]
Irányítószám 7161
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség848 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cikó (Magyarország)
Cikó
Cikó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 34″, k. h. 18° 33′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 34″, k. h. 18° 33′ 41″
Cikó (Tolna vármegye)
Cikó
Cikó
Pozíció Tolna vármegye térképén
Cikó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cikó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A település Bonyhádtól délkeleti irányban hat kilométerre, a Széplaki-völgyben található.

Megközelítése szerkesztés

Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon közelíthető meg, az 5603-as útból Bonyhád délkeleti részén kiágazó 56 102-es számú mellékúton.

Vasúton a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt; Cikó megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Hidas-Bonyhád vasútállomás és Mőcsény megállóhely között található, fizikailag a belterület északi peremén helyezkedik el.

Történet szerkesztés

Régészeti bizonyítékok alapján már az őskorban lakott hely volt. A település a török hódoltság korában teljesen elnéptelenedett, majd betelepített németek munkája nyomán indult újra fejlődésnek. A 20. század elejére a Völgységi járás legjelentősebb német lakosú kisközségévé vált. 1939. április 30-án itt tartotta országos zászlóbontó nagygyűlését a Volksbund, és itt alakult meg első helyi szervezete. A második világháború után a község lakosságából közel kétszáz főt hurcoltak el kényszermunkára, illetve a német lakosság nagy részét kitelepítették, és helyükre – Hadikfalváról – 158 bukovinai székely családot költöztettek. A régi német lakosságból 1950-re mintegy harminc család maradt. Ettől az évtől önálló tanácsú község lett a Bonyhádi járásban. A település 1990-ben helyi önkormányzatot választott.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Forray Gellért (független)[3]
  • 1994-1998: Forray Gellért (független)[4]
  • 1998-2002: Forray Gellért (független)[5]
  • 2002-2006: Dr. Ferencz Márton (független)[6]
  • 2006-2010: Dr. Ferencz Márton (független)[7]
  • 2010-2014: Dr. Ferencz Márton (független)[8]
  • 2014-2019: Haures Csaba (független)[9]
  • 2019-től: Molnár Józsefné (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
861
866
870
825
844
848
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 12,4% németnek mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,1%, református 1,9%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 11,9% (17% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

 
A Máriaszéplaki templomrom. A 19. század végéig az írásos forrásokban található cikádori apátság romjainak vélték, azóta azonban bebizonyosodott, hogy az egykori Széplak város templomának romja (A cikádori apátság romjait Bátaszéken tárták fel)
  • Máriaszéplaki templomrom – II. Géza korabeli román stílusú, kéttornyos, háromhajós templom romjai. Ma a környék német nemzetiségének búcsújáró helye. A templomrom megjelenik Vörösmarty Mihály Széplak című versében (1828) és Illyés Gyula Kora tavasz című regényében (1941) is.
  • Eszterpusztai templomrom – A község külterületén, az egykori Östör nevű település helyén álló templomot gótikus stílusban építették a 15. században.
  • Szentháromság-templom – Épült 1767 és 1784 között, barokk stílusban. A templom udvarában álló emlékoszlop a világháborúk, a kitelepítések áldozatainak és a kényszermunkára hurcoltaknak állít emléket.
  • Szent Rókus-kápolna – A feltételezések szerint egy középkori templom alapjaira épült 1746-ban.
  • Nepomuki Szent János-szobor – A község főterén álló szobor a 18. században, barokk stílusban készült.

Itt születtek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ C települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  9. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  10. ↑ Cikó Helységnévtár

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cikó&oldid=25730802”