Cink-acetát
IUPAC-név Cink-acetát
Más nevek Acetic acid, zinc salt
Zinc(II) salt
Dicarbomethoxyzinc
Zinc diacetate
Kémiai azonosítók
CAS-szám 5970-45-6, 5970-45-6
RTECS szám ZG8750000
ATC kód A16AX05
Gyógyszer szabadnév zinc acetate
Gyógyszerkönyvi név Zinci acetas dihydricus
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H10O6Zn (dihidrát)
Moláris tömeg 219,50 g/mol (dihidrát)
183,48 g/mol (anhidrát)
Megjelenés fehér kristály
Sűrűség 1,735 g/cm³ (dihidrát)
Oldhatóság (vízben) 43 g/100 mL (20 °C, dihidrát)
Kristályszerkezet
Koordinációs
geometria
oktaéderes (dihidrát)
Molekulaforma tetraéderes
Veszélyek
NFPA 704
0
1
0
 
R mondatok R22 R36 R50/53
S mondatok S26 S60 S61
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A cink-acetát a cink ecetsavas sója, a képlete Zn(O2CCH3)2. Gyakran mint dihidrát fordul elő (Zn(O2CCH3)2·2H2O). Az anhidrát és a dihidrát is színtelen, a kémiai szintézisben és étrendkiegészítőkben gyakran használt szilárd anyag. Élelmiszeradalékként használva E kódszáma E650.

Története szerkesztés

A cink-acetátot talán már Geber alkimista is ismerte a VIII. században; gyógyszerül Rademacher ajánlotta.

Jellemzői szerkesztés

Színtelen, átlátszó, gyöngyházfényű, gyengén ecetsavszagú kristályokból áll; hideg vízben könnyen feloldódik, a borszesz is elég jól oldja. A levegőn kissé elmállik, 100 °C-on az összes kristályvizét elveszíti. Erősebb hevítéskor elbomlik.

Bázisos cink-acetát szerkesztés

Vízmentes cink-acetátot vákuumban hevítve ecetsavanhidrid kilépés közben egy klasztervegyület, „bázisos cink-acetát”, Zn4O(CH3CO2)6 keletkezik. Ennek tetraéderes szerkezete az alábbi ábrán látható. Nagyon hasonlít a berillium analóg vegyületére (Be4O(OAc)6), bár a Zn–O kötéstávolság valamivel nagyobb, 197 pm a Be–O 163 pm-jével szemben.[1]

 

Előállítása, felhasználása szerkesztés

Előállítható cink-oxid vagy cink-karbonát ecetsavval való reakciója által.

 
Cink-oxid és ecetsav reakciója cink-acetát és víz keletkezése közben.
 
Cink-karbonát és ecetsav reakciója cink-acetát, szén-dioxid és víz keletkezése közben.

Az iparban fa konzerválására, más cink sók, polimerek, etilén-acetát előállítására, festékekhez pácként és analitikai reagensként használják.

Élettani tulajdonságai szerkesztés

Óvintézkedések szerkesztés

Források szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. Koyama, H.; Saito, Y. “The Crystal Structure of Zinc Oxyacetate, Zn4O(CH3COO)6” Bulletin of the Chemical Society of Japan, 1954, volume 27, pages 112-114.