Ciprusi Török Szövetségi Állam

A Ciprusi Török Szövetségi Állam (törökül: Kıbrıs Türk Federe Devleti) 1975-től 1983-ig Ciprusnak a Törökország által megszállva tartott északi részén kialakított protektorátus volt, amelyből később az Észak-ciprusi Török Köztársaság alakult ki. Egyedül Törökország ismerte el hivatalosan, de az Egyesült Nemzetek Szervezete illegálisnak tartotta, ahogy az Észak-ciprusi Köztársaságot is napjainkig.

Ciprusi Török Szövetségi Állam
bábállam
Kıbrıs Türk Federe Devleti
1975. február 13.1983. október 15.
Ciprusi Török Szövetségi Állam zászlaja
Ciprusi Török Szövetségi Állam zászlaja
A szürke vonal jelöli a görög-török határt Cipruson
A szürke vonal jelöli a görög-török határt Cipruson
Nemzeti himnusz: İstiklâl Marşı
Általános adatok
Fővárosa Lefkoşa (Nicosia) (de jure)
Girne (de facto)
Terület3 355 km² km²
NépességIsmeretlen fő
Hivatalos nyelvek török
Beszélt nyelvek ciprusi török, angol
Vallás szunnita iszlám
Államvallás szunnita iszlám
Pénznem török líra (TRY)
Kormányzat
Államforma szövetségi állam
Államfő Rauf Denktaş
Törvényhozás Ciprusi Török Gyűlés
ElődállamUtódállam
 CiprusÉszak-Ciprus 

ElőzményekSzerkesztés

1974. július 15-én Ciprus elnöke, III. Makáriosz ciprusi érsek ellen a ciprusi hadsereg görög tisztjei puccsot hajtottak végre az athéni junta támogatásával, hogy lehetővé váljék Ciprus Görögországgal történő egyesítése. Az esemény teljesen elmérgesítette a görög és török ciprióták közti amúgy is feszült viszonyt, miközben Görögország katonai egységeket küldött a szigetre. A törökországi reakció sem maradt és napokon belül elindult a sziget megszállása.

Bár a török beavatkozás nyomán nemcsak a puccsista kormány bukott meg Cipruson, de az athéni junta is elvesztette a hatalmát, miközben Makáriosz érsek visszatérhetett hivatalába. Azonban a törökök folytatták az előre nyomulást és további területeket szálltak meg a szigeti északi felén, ahonnan elűzték a többségi görög ciprióta lakosságot. A sziget görög kézen levő részeiből, a szórványban élő török ciprióták északra menekültek.

Az átmeneti állam létrehozásaSzerkesztés

A török megszállási zónában a Ciprusi Török Adminisztratív Gyűlés Rauf Denktaş elnökletével összeült 1975. február 13-án és kinyilvánította a terület autonómiáját. Ezzel szemben Kurt Waldheim ENSZ főtitkár, aki 1974. december 25. és december 26. folyamán Cipruson tartózkodott követelte a kétoldalú tárgyalások megkezdését.

A szövetségi állam deklarálását illetően a ciprióta török politikusok hangsúlyozták, hogy mindezt egyfajta első lépésnek szánták egy jövőbeni ciprusi föderatív állam létrehozása érdekében, viszont ezt a lépést az ENSZ és a Ciprusi Köztársaság elutasította. Mindazonáltal az ENSZ biztonsági tanácsa nyilatkozatában, noha nem tekintette törvényesnek a szövetségi állam létrehozását, de nem is nevezte egyoldalúan kikiáltott szeparatista államszervezetnek.

Az 1976-os választásokon a Denktaş vezette Nemzeti Egységpárt nyert a szavaztok 53%-ával és addigra a török ciprióták saját alkotmányt hoztak létre, amit a Denktaş-kormány tovább formált. A következő években a felek próbáltak megegyezésre jutni, azonban a tárgyalások nem jutottak dűlőre. Észak-Cipruson mindinkább erősebb lett a török befolyás. Lényegében a török ciprióta vezetés az ankarai politikához igazította a sajátját, így a térségben már ekkor bábállami szisztéma érvényesült, a gazdaság pedig az ENSZ által meghirdetett embargók hatására a török gazdaság kiszolgáltatottjává vált.

A török befolyás növekedését mutatja, hogy a szövetségi állam vezetése, a török megszállók adminisztrációjával karöltve tömegével telepített be anatóliai törököket Észak-Ciprusra, akik átvették a területről elűzött görög ciprióták ingatlanjait. A lépéssel mind a törökök, mind a Denktaş-kormányzat megszegte a genfi egyezmény azon pontját, amely megtiltja, hogy egy ország az általa megszállt területre saját lakosságát telepítse be. A betelepítések nyomán 35% alá esett az északi területen a török ciprióták aránya és a lakosság többsége ma kis-ázsiai törökökből tevődik össze.

Az elüldözött görög ciprióták kártalanítása a mai napig nem történt meg. A Ciprusi Köztársaság és Görögország illegális bevándorlóknak tekinti nemcsak a megszállást követően a szigetre telepített anatóliai lakosságot, de azoknak a szigeten született utódait is és kitelepítésüket követeli Ciprusról.

1983. november 15-én a ciprusi török kormányzat egyoldalú határozatban, Törökország védőszárnya alatt, kikiáltotta az Észak-ciprusi Török Köztársaságot (előtte egy hónappal már bejelentették a szövetségi állam megszüntetését). Az ENSZ BT 541-es számú határozata viszont kimondja, hogy a köztársaság törvénytelenül alakult meg és csak a görög vezetésű Ciprusi Köztársaság szuverenitását ismerik el a sziget felett. Törökország nyomban elismerte az új államot és elismerésre tett ígéretet Pakisztán és Bangladesh is, de végül nemzetközi nyomásra a két ország elállt ezen szándékától.

IrodalomSzerkesztés

  • COŞKUN, Yasin (2018): KIBRIS TÜRK FEDERE DEVLETİ'NİN (KTFD) İLANINDAN KUZEY KIBRIS TÜRK CUMHURİYETİ'NİN (KKTC) KURULUŞUNA KADAR OLAN SÜREÇTE KIBRIS SORUNU (1975-1983. the Journal of Academic Social Sciences. 64 (64): 119-143.