Wikipédia

Cirkusz

Disambig.svgEz a szócikk az előadó-művészeti ágról szól. Hasonló címmel lásd még: Cirkusz (film).

A cirkusz eredetileg vándormutatványos csoportok kerek fellépő sátrát és műsorát jelentette. Jelenleg egy nagy hagyományokkal rendelkező előadó-művészeti ág.

Az Astley's Amphitheatre Londonban (1808)
A cirkusz. Georges Seurat festménye (1891)

TörténeteSzerkesztés

A modern cirkusz 1769-ben született meg, Londonban, amikor Philip Astleynek az az ötlete támadt, hogy néhány akrobatikus mutatvánnyal, például erőművészekkel és kötéltáncosokkal együtt lovasgyakorlatokat mutassanak be egy lovaglóiskolában, melyet tíz évvel később széksorokkal vett körül, és Astley Royal Amphiteator of Arts-nak nevezett el.

Az Amerikai Egyesült Államokban a cirkusz 1778-ban született meg Philadelphiában, fénykorát pedig a Barnum Cirkusz jelentette, amely Buffalo Bill lovaglóművésszel hódította meg a világot. 1793-ban John Ricketts is létrehozott egyet. Az előadásokat külön erre a célra épített épületekben mutatták be. Később azután sátrakban fellépő vándorcirkuszok is kialakultak, mint például a Barnum & Bailey Cirkusz.

Franciaországban a császárság bukása után sok leszerelt lovaskatona vett részt ilyen bemutatókon, majd Franconi (1737-1836) megnyitotta az Olimpiai Cirkuszt. Párizsban a Napóleon Cirkusz, mai nevén Cirque d’Hiver, amelyet 1852-ben Dejean alapított, különféle állatmutatványokkal szórakoztatta a lovasszámokért lelkesedő közönséget. Az első nagy állatsereglet (menazséria) 1870-ben tűnt fel Angliában. 1914 után már vadállatmutatványok tették híresebbé az Amar, a Pinder és a Bouglione nevű cirkuszokat. 1960 körül az állatvédő egyesületek támadni kezdték az állatidomítást.

Budapesten az első állandó cirkuszt Barocaldi olasz artista hozta létre, a másodikat Wulf Ede német-holland cirkuszigazgató létesítette a századfordulón. A hullámbádogból készült cirkuszépületet 1895-ig vezette Wulf. A Városi Cirkuszt 1904-től Beketow Mátyás, 1935-től Fényes György vezette. Ekkor lett a neve Fényes Cirkusz. Az épületet 1966-ban lebontották. A Fővárosi Nagycirkusz mai épülete 1971 óta működik folyamatosan a Városligetben.

A régi cirkuszokSzerkesztés

 
A Roncalli Cirkusz bejárata

Fő attrakciója a nyereg nélküli lovaglás és az oroszlánszelídítés volt.

Mai cirkuszokSzerkesztés

Hagyományos cirkuszSzerkesztés

Ma a cirkusz a családi szórakozás egyik népszerű formája, kötéltáncosok, zsonglőrök, bohócok, bűvészek, állatidomárok stb. lépnek porondra. Philip Astley fedezte fel, hogy a ló hátán végzett mutatványokhoz 12,8 méter (42 láb) átmérőjű terület a legalkalmasabb, azóta tekintik ezt a méretet a porondok általános méretének.

Bizonyos vélemények szerint a mai cirkuszokban az állatok tartási körülményei állatkínzásnak minősülnek. Ennek ellenére (egyes állatvédő szerveztek szerint) egyelőre nincs megfelelő szabályozás a cirkuszok számára az állatok tartását illetően.[1][2]

Kortárs CirkuszSzerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Cirkuszos dinasztiákSzerkesztés

A cirkusz világában is léteznek dinasztiák. A legismertebb nevek: Ali Amar, Alfred Court, Carl Hagenbeck, Louis Knie, Frimin Bouglione, Martin, Orfy, Myer, Chipperfield stb. Híres magyar bohóc-artista család az Eötvös-dinasztia.

A legismertebb magyar cirkuszos családok: Antalek, Axt, Ádám, Bíró, Brabanti, Czirják, Csapó, Dittmár, Donnert, Kludszky, Eötvös, Gazdag, Hergott, Jurnyik, Katona, Krai, Krateyl, Liebl, Lorch, Merkl, Németh, Picard, Richter, Sallai, Schlingloff, Schneller, Tauz, Weisz, Wertheim.

MűsorszámokSzerkesztés

KépekSzerkesztés

  • Erőemelők Budapesten az Erzsébet téren

  • Gólyalábasok az Ünnepi Könyvhéten

  • Bohóc - jelenet a Hottentotta című cirkuszszínházi előadásból

  • Kínai rúd

  • Orosz rúd

  • Biciklin egyensúlyozók

  • Karikaugró akrobaták

  • Cry kerék

  • Halálkerék

  • Hajlékonyság

  • Hulahopp

  • Tissue

  • Duó Trapéz

  • Zsonglőrködés szivardobozokkal

  • Zsonglőrködés karikákkal

  • Magyar tűzzsonglőrök: a Flame Flowers csapat

ZenékSzerkesztés

Nem tudod lejátszani a fájlt?

Az egyik legismertebb, cirkuszhoz kötődő zene a Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorů), melynek szerzője Julius Arnost Wilhelm Fučík katonazenekari karmester és zeneszerző, aki a 19-20 század fordulóján, Csehországban élt.

Híres cirkuszok listájaSzerkesztés

Circus America

CirkuszfesztiválokSzerkesztés

Nemzetközi fesztiválokSzerkesztés

Ifjúsági fesztiválokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Circus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cirque című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Cirkusz témájú médiaállományokat.
  • Cirkusz.lap.hu (linkgyűjtemény)
  • Fővárosi Nagycirkusz
  • Magyar Nemzeti Cirkusz
  • Cirkuszkutató
  • Cirkuszi akrobatika
  • Zsonglőr.lap.hu (linkgyűjtemény)
  • Magyar Nemzeti Cirkusz
  • Cirkusz Safari
  • Panem et circenses
  • Cirkusztörténet. Jegyzet az Állami Artistaképző Iskola részére. 1., Ókor; összeáll. Szekeres József; Fővárosi Nyomdaipari Váll., Bp., 1960
  • Szekeres József: A magyarországi artisták és cirkuszok története; Állami Artistaképző Iskolam, Bp., 1962
  • Budai Imre: A cirkuszművészet rövid története; Utorg, Bp., 1985
  • Szekeres József–Szilágyi György: Circus. Fejezetek a magyar cirkuszművészet történetéből; MACIVA, Bp., 1979
  • Cirkusz és tudomány; szerk. H. Orlóci Edit; Jószöveg Műhely, Bp., 2005 (Jószöveg könyvek)
  • H. Orlóci Edit: Szabad a porond. A magyar cirkuszi testnyelvjáték, 1890–1914; Jószöveg Műhely, Bp., 2006
  • Valóság és illúzió; szerk. Szeifert Judit; MAOE, Bp., 2012
  • Cirkuszi csodaemberek. Életútinterjúk cirkuszművészekkel; riporter Szekáry Zsuzsanna, szerk. Fekete Péter, Pál Dániel Levente; MACIVA, Bp., 2019–
  Ez a szabadidő tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cirkusz&oldid=24574395”