Kernyesd

falu Romániában, Hunyad megyében
(Cirnesti szócikkből átirányítva)

Kernyesd (románul: Cârnești) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Kernyesd (Cârnești)
Kernyesdi nő a 20. század elejéről
Kernyesdi nő a 20. század elejéről
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségTotesd
Rangfalu
KözségközpontTotesd
Irányítószám337491
SIRUTA-kód91642
Népesség
Népesség373 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1 (2002)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság368 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 32′ 54″, k. h. 22° 51′ 58″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 54″, k. h. 22° 51′ 58″
SablonWikidataSegítség

Nevének eredete szerkesztés

A 'pisze' jelentésű román cârn szóból származik, személynévi áttétellel és helységnévképzővel. Először 1439-ben említették, Kernesth alakban.

Fekvése szerkesztés

A Hátszegi-medencében, Hátszegtől tíz kilométerre délkeletre fekszik.

Lakossága szerkesztés

  • 1785-ben 316 lakosa volt. 1790-ben 313 görögkatolikust, 1786-ban nyolc római katolikust írtak össze benne.[1]
  • 1910-ben 788 lakosából 749 volt román, 29 magyar és hét német anyanyelvű; 736 görögkatolikus, 21 római katolikus, 14 ortodox, nyolc zsidó és hét református vallású.
  • 2002-ben 483 lakosából 475 volt román és hét ukrán nemzetiségű; 442 ortodox, 18 baptista és 17 pünkösdi vallású.

Története szerkesztés

A helyi kenézi család Katalin nevű tagja 1489-ben a nyugati rítus szerint esküdött meg Móré Jánossal. Az itt udvarházzal bíró Kernyesdi család és talán más birtokos családok is a katolikus szertartást követhették, mert a 15. században helyben egy latin rítusú templom épült, amely a 17. századig állt fenn. A 9x6,8 méteres hajóból, négyzet alakú szentélyből és toronyból álló épület alapjait az Uncsukfalva felé eső temető közepén ásták ki.[2] Román jobbágyfalu volt kevés kisnemessel, akik a 17. és a 18. század egy részében református hiten voltak. 1666-ban Barcsai Ákosnak udvarháza volt itt. Mai ortodox (eredetileg görögkatolikus) temploma 1755-ben épült, egy korábbi fatemplom helyén.

A faluban Kendeffy Samu helybéli birtokos számára és Lukse-Fábry Béla tervei alapján 1871–75-ben felépítették a svájci Hilterfingen közelében alig egy évtizeddel korábban elkészült romantikus Hünegg-kastély mását, egy nagy kerek saroktoronnyal. Az épület nem maradt fenn.[3]

Gazdaság szerkesztés

A Nagyvízen két kis vízerőmű is működik a falu közelében; a Kernyesd I 15,9, a Kernyesd II 11,5 megawatt kapacitású.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
  2. Adrian Andrei Rusu: Ctitori și biserici din Țara Hațegului până la 1700. Satu Mare, 1997, 184–187. o.
  3. Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon: A historizmus kora. Bp., 2007, 176–77. o.
  4. Nicolae Popa: Țara Hațegului. Timișoara, 1999, 115. o.
 
Kernyesd környéke 1769–73 körül, még a Nagyvíz szabályozása előtti vízrajzi viszonyokkal