Főmenü megnyitása

Ciszneműség

olyan személy, aki azonosul azzal a biológiai nemmel, amelybe született

A ciszneműség a születéskor kapott nemmel való azonosulás. Cisznemű (vagy röviden cisz) az a személy, akinek nemi tudata és születéskor „ráosztott” neme megegyezik.[1] A cisz férfi olyan férfi, akit születéskor férfinek soroltak be, a cisz nő olyan nő, akit születéskor nőnek soroltak be. Ellentéte a transzneműség.

Tartalomjegyzék

SzóhasználatSzerkesztés

Volkmar Sigusch, német szexológus használta először a ciszszexuális kifejezést egy szakmailag is lektorált munkájában. A kifejezés eredetének az 1991-es Die Transsexuellen und unser nosomorpher Blick című kétrészes cikkét jelöli meg egy 1998-as munkájában (The Neosexual Revolution).[2] Egy 1995-ös cikkének a címében is szerepel a szó (Transsexueller Wunsch und zissexuelle Abwehr).[3]

Kristen Schilt és Laurel Westbrook szociológusok definíciója szerint a ciszneműség egy elnevezés arra az egyénre, akiknek megegyezik a születéskor ráosztott neme, a biológiai neme és a nemi tudata. Ez kizárja például azokat is, akiknek van a születéskor megállapított nemükkel azonos nemi identitásuk, azonban a biológiai nemüket tekintve interszexuálisok. Ők a ciszneműséget a transzneműség komplementerének tekintik.[4] A szó használatakor jobb tudatni, mire gondolunk, ugyanis gyakori probléma, hogy a transzvesztitizmust mind a ciszneműség definíciója, mind a transzneműség definíciója tartalmazza, ez esetben természetesen nem lehet a kettő egymás komplementere.

Cisznormativitásnak nevezzük a gondolkodásmódot, amely a ciszneműséget tekinti az egyedüli normális állapotnak. A heteronormativitással összefüggésben előfordul a ciszheteronormatív kifejezés is.[5]

Feminista kritikákSzerkesztés

Krista Scott-Dixon egy írásában előnyösebbnek nevezte a nem-transz kifejezés használatát a cissexual vagy cisgendered[* 1] használatánál. Szerinte a nem-transz érthetőbb az emberek számára és segít a transzneműséget elfogadtatni.[6]

Mimi Marinucci a cisznemű-transznemű felosztást problémásnak tartja, mert a transzneműekkel szemben a meleg, leszbikus és biszexuális emberek többségét a heteronormatív emberekkel egy csoportba sorolja be, ami azt suggalhatja, hogy a transzneműekkel ellentétben az LMB embereknek a nemi identitásuk és annak a hétköznapokban való kifejezése nem tér el a társadalmilag elvárttól.[7]

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cisgender című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A két kifejezést általában ugyanabban az értelemben használják. A magyar cisznemű mindkettőt jelentheti.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Crethar, H. C. & Vargas, L. A. (2007). Multicultural intricacies in professional counseling. In J. Gregoire & C. Jungers (Eds.), The counselor's companion: What every beginning counselor needs to know. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. ISBN 0-8058-5684-6. p. 61.
  2. Sigusch, Volkmar (1998. február 1.). „The Neosexual Revolution”. Archives of Sexual Behavior 27 (4), 331–359. o. DOI:10.1023/A:1018715525493. PMID 9681118.  
  3. Sigusch, Volkmar (1995). „Transsexueller Wunsch und zissexuelle Abwehr”. Psyche 49 (9–10), 811–837. o. PMID 7480808.  
  4. (2009. augusztus 1.) „Doing Gender, Doing Heteronormativity: 'Gender Normals,' Transgender People, and the Social Maintenance of Heterosexuality”. Gender & Society 23 (4), 440–464 [461]. o. DOI:10.1177/0891243209340034.  
  5. Bolemant Lilla – Szapu Marianna: Bevezetés a gendertanulmányokba. 2015. 138. o. ISBN 978-80-89748-00-6  
  6. Scott-Dixon, Krista (2009). „Public health, private parts: A feminist public-health approach to trans issues”. Hypatia 24 (3), 33–55. o. DOI:10.1111/j.1527-2001.2009.01044.x.  
  7. Marinucci, Mimi. Feminism is Queer: The Intimate Connection between Queer and Feminist Theory. Zed Books, 125–126. o. (2010)