Ciszterci templom (Eger)
Az egri ciszterci templom (teljes nevén: Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc templom) a Művészetek Házával szemben, a Széchenyi István u. 15-ben áll.
| Ciszterci templom | |
 | |
| Egyházmegye | Egri főegyházmegye |
| Védőszent | Clairvaux-i Szent Bernát |
| Település | Eger |
| Elhelyezkedése | |
 Ciszterci templom
Pozíció Eger térképén
| |
 é. sz. 47° 54′ 09″, k. h. 20° 22′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 09″, k. h. 20° 22′ 23″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ciszterci templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
Eger 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A mecseteket keresztény templomokká alakították, ekképpen még 1687-ben a jezsuiták is egy egykori mecsetben telepedtek meg (Tatár, 2009). Saját templomuk épületegyüttesét Pethő István jezsuita építész tervezte; alapkövét 1700. július 31-én rakták le, de ekkor csak a rendház építését kezdték el. Az építkezést hamarosan fel kellett függeszteni, mert II. Rákóczi Ferenc csapatai 1705-ben elfoglalták a várost, és a rendnek távoznia kellett, mert pápai bulla tiltotta, hogy a felkelőkhöz csatlakozzanak. A rendházat csaknem három évtizeddel az első kapavágás után, 1727-ben fejezték be, miközben az építkezés vezetését Pethő Istvántól P. Geyer Bernát, majd 1716-ban Giovanni Battista Carlone vette át. A templom építését csak 1730 körül kezdték el, és 1743-ban sikerült azt befejezni.
A templom berendezése is sok időt vett igénybe: csak 1772-ben fejezték be. Egy évvel később a XIV. Kelemen pápa föloszlatta a jezsuita rendet, ezért a szerzeteseknek el kellett hagyniuk az éppen hogy elkészült templomot. Vagyonukat a Magyar Kamara lefoglalta, majd 1776-ban az épületeket és a gimnázium vezetését a pásztói ciszterci apátság kapta meg. 1787-ben II. József császár a többi magyarországi ciszterci apátsággal együtt a pásztóit is föloszlatta, de 1802-ben I. Ferenc király visszaállította, hogy tagjai tovább tanítsanak az egri gimnáziumban.
A templomot először 1792-ben javították, majd az 1800-as nagy tűzvészben a teljes épületegyüttes leégett. 1857-ig még több kisebb természeti csapás után javították, majd 1888-ban restaurálták, illetve 1900-1902 között Alpár Ignác tervei alapján átépítették. Legutóbb 1969-ben újították fel.
Az épület szerkesztés
Műemlék. Törzsszáma: 2035, KÖH azonosító száma 5578 (helyrajzi száma 4599).
A barokk stílusú épületet az utca vonalától kis, gondozott előkert választja el. A jezsuita rend hagyományai szerint egyhajós, kétoldalt oldalkápolnákkal bővített templom szentélye egyenesen záródik. A kéttornyos homlokzat keletre néz. A hajó tengelyében előcsarnok (1743) a ciszterci címerrel, a két torony között aediculás oromzat. Az előkertben ívesen kialakított kocsifelhajtó, a két bejáratánál ferdén elhelyezett kapuk pillérén szent Mihály, illetve Gábriel arkangyal szobra áll.
A templom homlokzatát díszítő, rokokó stílusú falfülkékben négy jezsuita szent:
szobra látható.
A déli torony délre néző szoborfülkéjét szent Flórián szobra díszíti.
A fiókos dongaboltozattal fedett templomteret kétoldalt négy-négy oldalkápolna bővíti, felettük oratóriummal. A karzat a hajó bejárat felőli oldalán van.
Berendezése szerkesztés
A főoltár képe az Ószövetségre utalva Ábrahám áldozatát és az Újszövetségből Jézus kereszthalálát ábrázolja — koncepciója szerint Ábrahám áldozata a kereszthalál előképe. Az oltár előterében Borgia Szent Ferenc szobra térdel. Az oltár szarkofág alakú talapzatát az úgynevezett Fekete Mária (Fekete Madonna) kegyképe díszíti (Tatár, 2009).
Az 1744-ben épült Mária-mellékoltár képe a bécsi Burgkapelle kegyképének 18. századi másolata. Állítólag ennek eredetije előtt imádkozott Lipót császár a török kiűzéséért, ezt a képet a török legyőzése egyfajta szimbólumának tekintették, és ezért sokan másolták (Tatár, 2009).
A Szent Alajos-oltár magyar ruhás figurákkal díszített képét Michael József egri mester festette a „színes rokokó” stílusában (ugyanő készítette a bélapátfalvai Szent Imre-oltárt is). Több más mellékoltáron a német rokokó hatása fedezhető fel (Tatár, 2009).
A falképek többségét az 1888-as helyreállításkor festette Bader Károly, illetve Innocent Ferenc. A bútorzat többsége 18. századi; a padok a régence-stílus magyar változatában, az úgynevezett magyar régence-ben készültek (Tatár, 2009). A templomnak egy, 1289 fontos (721,84 kg) harangja van, a déli toronyban. A Vizitáció harangot Eberhard Henrik pesti harangöntő készítette 1830-ban. A harang teljesen eredeti felszerelése mind a mai napig megvan, sikerült átvészelnie a harangátszereléseket és villamosításokat, így az egyik legnagyobb eredeti állapotú 1848 előtti harang az országban. A harang mind a mai napig kézzel szól, de a harangot évtizedek óta nem használják. Eredetileg a 2. legnagyobb volt, a 2577 fontos (1443 kg-os) nagyharangot, valamint három kisebb harangját lefoglalták az első világháborúban, újraöntésükre azóta se került sor. A nagyharang volt az északi torony egyetlen lakója.
Melléképületek szerkesztés
A templomhoz az É-i oldalon kvadratúrát bezáró kolostor és iskolaépület csatlakozik (trsz.: 2036). A rendházban ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium működik. Az 1754-ben alapított gimnáziumot azóta többször is átkeresztelték, jelenleg (2009 októberében) Dobó István nevét viseli.
Működése szerkesztés
Egész évben tartanak esküvőket, de csak szombaton. Ökumenikus szertartáson szinte bármely felekezet papja, lelkésze eskethet.
A nyitvatartási időben egész évben bejelentés nélkül, ingyen látogatható.
Források szerkesztés
- Ciszterci Rend egri Szent Bernát Lelkészsége (hivatalos honlap) Archiválva 2011. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Egri templomok
- Ciszterci Templom - Eger
- műemlékem.hu: Ciszterci templom
- Tatár, 2009: Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN 978-963-596-408-6