Claude Autant-Lara

francia filmrendező, színész, forgatókönyvíró, jelmeztervező

Claude Autant-Lara (Luzarches, Val-d’Oise, 1901. augusztus 5.Antibes, Alpes-Maritimes, 2000. február 5.) francia filmrendező, színész, forgatókönyvíró, jelmeztervező.

Claude Autant-Lara
Életrajzi adatok
Születési név Claude Autant
Született 1901. augusztus 5.
Luzarches, Val-d’Oise, Franciaország
Elhunyt 2000. február 5. (98 évesen)
Antibes[1][2]
Sírhely Montmartre-i temető
Házastársa Ghislaine Autant-Lara
Pályafutása
Iskolái
Aktív évek 1926 - 1977

Claude Autant-Lara IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Claude Autant-Lara témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Claude Autant-Lara
 
 
Nem található szabad kép.(?)
  
Autant-Lara ifjú és idős korában

Claude Autant-Lara 1901. augusztus 5-én született. Édesapja, Edouard Autant építész volt, édesanyja, Louise Lara a párizsi Comédie-Française ünnepelt színésznője.

Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán kezdte, majd az Iparművészeti Karon folytatta. A 20 éves (1921) Autant-Lara jól ismerte a francia avantgárd képviselőit, így bekerült a filmvilágba, rendezőasszisztensként és színészként dolgozott, rövidfilmeket készített, expresszionista díszleteket, kosztümöket tervezett többek között Fernand Léger, Jean Renoir filmjeihez is. Még nem volt 30 éves, amikor az USA-ba hívták, hogy elkészítse a Buster Keaton és Douglas Fairbanks filmek francia verzióját. Visszatérve hazájába, a tehetséges fiatalember tagja lett annak a filmművész csapatnak, akik megteremtették a francia film 1930-as évekbeli nagy korszakát.

Életműve az 1940-es években teljesedett ki. Ekkoriban kristályosodott ki életművének központi eszméje: lázadó, anarchista színezetű filmjeiben a szerelmet és az egyén választását a társadalmi konvenciók fölé emelte.

A Veszélyes szerelem (1943) hősnője egy arisztokrata lány, aki rangjához méltatlan fiatalemberbe szerelmes, s oly kegyetlenül vergődik a szülői elvárás és a szerelem között, hogy végül a halálba menekül.

Máig leghíresebb műve A test ördöge, (1946) Raymond Radiguet 1923-ban, az avantgárd nagy korszakában írt kisregényének feldolgozása.

Szabálytalan, kiábrándult, jeges humorú, sátáni komédia a Vörös kocsma (1951), de a szerelem mindenhatóságát hirdeti.

Az éjszaka Margitja (1955) filozofikus, költői Faust-film, külön értéke, hogy saját ifjúkorának avantgárd korszakát eleveníti fel, expresszionista díszleteket tervezett a történethez.

Az Átkelés Párizson (1956) volt az első film a francia filmtörténetben, amely a német megszállás korszakának gyáváiról, belenyugvóiról, az árulókról mert szólni.

Az 1960-as évek már Godard és Truffaut évtizede. Autant-Lara hite kimerült, belefáradt, belekeseredett a botrányokba, elmarasztalásokba. De még sokáig folytatja utóvédharcát. Emlékiratainak írása közben újra és újra feltámadt az agg mester provokatív kedve, de zavarbaejtő módon:

„Aki Franciaországban a camembert mellé Coca-Colát iszik, az nagyobb bűnt követ el, mint az az etiópiai, aki kiszáll a Saint-Lazare pályaudvaron. Csakhogy nem kizárt, hogy az etiópiai megérthet valamit Voltaire vagy Montaigne szellemiségéből. Úgy tíz generáció múltán, talán. De a Coca-Cola ivó? Ő? Lehetetlen!”

88 évesen (1989) lépett be a szélsőjobboldali pártba.

Fontosabb filmjeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  2. Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés