Claudia Cardinale

tunéziai születésű, Párizsban élő olasz színésznő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 5. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

Claudia Cardinale (Tunisz, 1938. április 15. –) tunéziai születésű olasz színésznő, az 1960-1970-es évek egyik legnagyobb európai szexszimbóluma. Leghíresebb szerepeit Federico Fellini (1963) és Sergio Leone Volt egyszer egy Vadnyugat (1968) című filmjében játszotta.

Claudia Cardinale
A 8½-ben 1963-ban
A -ben 1963-ban
SzületettClaude Joséphine Rose Cardinale
1938. április 15. (86 éves)[1][2][3][4][5]
Tunisz[6]
MűvészneveClaudia Cardinale
Állampolgársága
Nemzetiségeolasz
HázastársaFranco Cristaldi (1966–1975)
Élettársa
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
TisztségeUNESCO jószolgálati nagykövet
IskoláiExperimental Centre of Cinematography
Kitüntetései
  • Steiger Award
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • Arany Narancs-díj, legjobb színésznő
  • David di Donatello for Best Actress
  • Flaiano Prize
  • Nastro d'Argento for Best Supporting Actress
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • a francia Becsületrend főtisztje
  • a francia Becsületrend tisztje
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendje
  • Nastro d'Argento for Best Actress (1965)
  • Nastro d'Argento for Best Actress (1985)
  • Golden Lion for Lifetime Achievement (1993)
  • Commander of the Order of Merit of the Italian Republic (1995. június 2.)[9]
  • David di Donatello-díj teljes életműért (1997)
  • Tiszteletbeli Arany Medve (2002)
  • Arany Medve (2002)
  • Az Olasz Köztársasági Érdemrend főtisztje (2002. június 1.)[10]
  • Arany Sas díj (2011)

Magassága173 cm[11]
Színészi pályafutása
Aktív évek1958 –
Híres szerepei
Műfajokwestern
Tevékenységszínész

A Wikimédia Commons tartalmaz Claudia Cardinale témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
1957-ben

A kezdetek

szerkesztés

Eredeti neve Claude Joséphine Rose Cardin. Szicíliai apától és francia anyától született Tuniszban. Apjától tanult némi szicíliai nyelvet, a helyi arab dialektust beszélte anyanyelve mellett, olaszul 18 éves koráig nem is igen szólalt meg. Eredetileg tanárnak készült, de 1957-ben megnyerte az Unitalia-Film által szervezett szépségversenyt Tunéziában, és ez belépőt jelentett számára a filmkarrierhez. A verseny díja egy utazás volt Velencébe, ahol az olasz filmesek azonnal felfigyeltek rá. A Vides Films hétéves szerződést kötött vele.

A Goha című filmben debütált 1958-ban, majd még ugyanabban az évben mellékszerepet kapott Mario Monicelli Ismeretlen ismerősök (I soliti ignoti) című, nemzetközi sikert aratott filmjében, amelyben Vittorio Gassman és Marcello Mastroianni is játszottak. Ebben az időszakban főleg Franco Cristaldi, a Vides producere menedzselte. (1966–1975 között a férje is ő volt.) A filmszerződés rengeteg kötöttséget rótt rá: engedély nélkül nem vágathatta le a haját, nem hízhatott meg (és nem mehetett férjhez).

Az 1960-as években már számos filmben szerepelt, főképp olasz produkciókban. Kezdetben korlátozott olasz nyelvtudása miatt szinkronizálták.[12]

Fontos szerepet kapott Mauro Bolognini A szép Antonio (Il bell'Antonio) című alkotásában (1960), ismét Marcello Mastroiannival, akivel később is gyakran játszott együtt. Az első komoly drámai szerepet Valerio Zurlini La ragazza con la valigia („A Lány bőrönddel”) című filmjében kapta, 1961-ben.

Nagy európai filmek

szerkesztés
 
Dedikált képe, 1960

Először 1960-ban került munkakapcsolatba Luchino Viscontival, amikor a neves rendező Rocco és fivérei című ünnepelt neorealista jellegű filmjében mellékszerepet játszott. Visconti észrevette tehetségét, és 1963-ban neki adta A Párduc egyik főszerepét olyan nagy sztárok mellett, mint Burt Lancaster és Alain Delon.[13]

Az 1963-as esztendő fontos volt a pályáján. Ebben az évben játszotta el Maria szerepét Luigi Comencini Bube szerelmese (La ragazza di Bube) című filmjében, amivel Ezüst Szalag díjat nyert.

Abban az évben dolgozhatott együtt először az olasz mozi nagymesterével, Federico Fellinivel is, akitől az azóta a klasszikusok közé emelkedett film, a egyik fontos szerepét kapta. (A férfi főszereplő Mastroianni.) Ez volt az első film, amelyben olaszul szólalt meg a filmvásznon.[14] „Amikor megérkeztem az első forgatásomra, egy szót sem tudtam beszélni (olaszul). Úgy éreztem, a Holdra kerültem. Nem értettem, miről beszélnek. És franciául beszéltem, tény, hogy szinkronizáltak. Federico Fellini volt az első, aki felhasználta a hangomat. Azt hiszem, nagyon furcsa volt a hangom” – mondta később egy interjúban.[15]

Ez a furcsa akcentus azonban még érdekesebbé tette mint színésznőt, a Fellini-filmben játszott szerepe bár rövid, de emlékezetes volt, és ezzel az olyan nemzetközi hírű olasz női sztárok és szexszimbólumok nyomdokaiba lépett, mint Gina Lollobrigida és Sophia Loren. A francia Brigitte Bardot megjegyezte: „Már tudom, kinek az a sorsa, hogy átvegye a helyemet. BB után CC jön, nem?” Claudia azonban nem elégedett meg ezzel a szerepkörrel: mindig újra és újra bizonyította, hogy nemcsak gyönyörű nő, tehetséges színésznő is.

Sohasem tett kísérletet arra, hogy betörjön Hollywood világába, mivel nem szívesen hagyta el Európát hosszabb időre, de több hollywoodi filmben is szerepelt. „Ha nem vagy angol, akkor külföldi vagy – és akkor szexinek kell lenned. Régi brit klisé” – mondta Cardinale.[15][16]

Az első amerikai film, amelyben játszott, A rózsaszín párduc volt, de ezt még Olaszországban forgatták, 1964-ben. Blake Edwards filmjében Dala hercegnő szerepét játszotta, hangját angolra szinkronizálták. Még ugyanabban az évben azonban már saját hangján szólalt meg angolul a vásznon, Samuel Bronston A cirkusz világa (Circus World) című filmjében.

 
Cannes, 2010

Magánélete

szerkesztés

Saját bevallása szerint sohasem ment férjhez, de gyanítják, hogy Franco Cristaldival összeházasodtak. 1975 óta Pasquale Squitierivel él, aki ma már Olaszország szenátora. Két gyermeke van; fia, Patrick, azután született, hogy 17 éves korában Claudiát egy francia férfi megerőszakolta (Cristaldi később örökbe fogadta). Leánya Squitieritől született.

Liberális, erős politikai nézetekkel rendelkezik, kiáll a nők és a melegek jogaiért. 1999 óta az UNESCO női jogokért felelős jószolgálati nagykövete. Több ízben fejezte ki büszkeségét tunéziai születése felett. (Az Un été à La Goulette című tunéziai filmben szerepet is vállalt.) 2008 óta a francia becsületrend lovagja.

Moi Claudia, Toi Claudia címmel önéletrajzi könyvet adott ki.

Filmográfia

szerkesztés
 
Claudia Cardinale 1962-ben

1950-es évek

szerkesztés

1960-as évek

szerkesztés
 
A rózsaszín párducban

1970-es évek

szerkesztés

1980-as évek

szerkesztés

1990-től napjainkig

szerkesztés

Televíziós szerepei

szerkesztés

Dokumentumfilmjei

szerkesztés

Több dokumentumfilmben is feltűnik, hogy saját pályáját elmesélje, vagy általa ismert filmes személyiségeket mutasson be.

Színházi szerepei

szerkesztés

Díjak és jelölések

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Claudia Cardinale című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  2. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  7. Les gens du cinéma
  8. https://www.pappers.fr/entreprise/le-picardeau-904389962/LE%20PICARDEAU%20-%20Extrait%20d'immatriculation.pdf
  9. Dettaglio decorato (olasz nyelven). Presidency of the Italian Republic. (Hozzáférés: 2013. november 28.)
  10. Dettaglio decorato (olasz nyelven). Presidency of the Italian Republic. (Hozzáférés: 2013. november 28.)
  11. http://colchide.com/people/claudia-cardinale-ses-mensurations-sa-taille-son-poids/
  12. Cardinale franciául a Cartouche-ban, audió. [2008. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 22.)
  13. Részlet A párduc című filmből. YouTube
  14. Cardinale először olaszul a Nyolc és fél című filmben, audió. [2008. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 22.)
  15. a b Claudia Cardinale biography. [2014. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 17.)
  16. Cardinale angolul, audió. [2008. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 22.)
  17. [1]
  18. Archivált másolat. [2014. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 21.)
  19. Archivált másolat. [2014. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 21.)
  20. [2]
  21. [3]
  22. Archivált másolat. [2014. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 21.)
  23. Archivált másolat. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 22.)
  24. [4]
  25. [5]
  26. Archivált másolat. [2014. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 21.)
  27. Archivált másolat. [2014. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 21.)
  28. [6]
  29. [7]
  30. Claudia Cardinale - magyar nyelvű filmográfia

További információk

szerkesztés