Az angliai Clavering vára egy mára már teljesen elpusztult erőd, melynek alapítását Anglia normann hódítása(wd) előttre teszik. A vár védett műemlék.[1]

Claveringi vár
A vár helye ma
A vár helye ma
Ország Egyesült Királyság
Mai településClavering(wd), Essex, Anglia

Elhelyezkedése
Claveringi vár (Anglia)
Claveringi vár
Claveringi vár
Pozíció Anglia térképén
é. sz. 51° 58′ 01″, k. h. 0° 08′ 23″Koordináták: é. sz. 51° 58′ 01″, k. h. 0° 08′ 23″
A Wikimédia Commons tartalmaz Claveringi vár témájú médiaállományokat.

Mai állapota szerkesztés

A claveringi vár a Stort folyó déli partján fekszik, tőle kb. 50 méterre északra található a Szűz Mária és Szent Kelemen-templom. A várból mára csupán egy téglalap alaprajzú, 150 és 100 m oldalhosszúságú, egykor körbekerített földmű és egy 26 méter hosszú és 5 méter mély árok maradt meg. Az árokban részben még most is víz van. Az egykori körbekerített várudvar talajszintje megegyezik a körülötte elterülő területével. A talajon belüli egyenetlenségek azonban föld alatti szerkezetek nyomait mutatják, melyek a korábban itt álló épületek alapozásai lehetnek. A várudvar eredeti bejárata a délkeleti sarkon volt. A vártól északra további mesterséges földsáncok, csatornák és vízgyűjtők fedezhetőek fel, melyek egy korábban a Stort folyó partján működő malom létezését bizonyítják. A malom korát eddig nem határozták meg.[2][3][1]

A vár valószínűleg ringwork típusú lehetett, amely a kora középkori erődítés egyik népszerű példája volt: a földet kör vagy ovális alakban halmozták fel, tetején pedig fasáncot emeltek. Így egy belső védett udvar jött létre, ahol különböző épületeket emeltek.[4]

2005-ben s Clavering Landscape History Group önkéntesei régészek segítségével felmérték a föld alatti szerkezeteket és pontos helyszínrajzot készítettek a várról és környékéről.[3]

Története szerkesztés

A helyszínt az egyik olyan várként azonosítják, ahová Hitvalló Eduárd angol király udvarának francia tagjai menekültek 1052-ben, még a normann hódítás előtt.[1] Ezt támaszthatja alá, hogy az Angolszász krónika említést tesz egy Londontól északra található várról, egy bizonyos Robert váráról. Robert Fitz Wymarc Hitvalló Eduárd követője és támogatója volt. A fennmaradt mesterséges művek ennek ellenére a 12. században vagy annál kicsit később keletkeztek, kialakításuk azonban eltér a korabeli váraktól elvárttól.[3]

A claveringi vár a középkorban a helyi majorság központja volt. A bizonyítékok alapján a helyen fazekasműhely működött, az állati eredetű csontok és vázak pedig arra utalnak, hogy a helyszínen emberek éltek. A folyót szabályozták, csatornákat és mesterséges tavakat alakítottak ki. Az 1300-as éveket követően a majorság új helyre költözött, és valószínű, hogy a vár területét ezek után kizárólag mezőgazdasági célokra használták. A 18. században a falak nyomai még láthatóak voltak. A Claveringről készült első, 1783-as, térkép a vár helyén egy gyümölcsöst jelöl.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c List entry: Clavering Castle. [2015. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
  2. Clavering. BHO. [2015. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
  3. a b c d 'PROJECT CASTLE': Final Update Update - June 2008. claveringonline.org.uk. [2011. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 17.)
  4. Ringwork Castles. castles-of-britain.com. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 24.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Clavering Castle című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Jacqueline Cooper, Jamie Oliver: History Walks in Clavering: a journey in time through an Essex village. 2003. ISBN 1-873669-11-9
  • E. M. Ludgate: Clavering & Langley the first Thousand Years. 1996. ISBN 0-9510171-1-X
  • E. M. Ludgate: Clavering & Langley: 1783-1983. 1984. ISBN 0-9510171-0-1

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés