Római Magyar Akadémia

magyar kulturális intézmény Rómában
(Collegium Hungaricum (Róma) szócikkből átirányítva)

A Római Magyar Akadémia (más néven Collegium Hungaricum Róma - latin, tulajdonképpen „Magyar Intézet”) a Balassi Intézet tudományos-kulturális intézete Rómában, Olaszországban. Collegium Hungaricum Európa több fővárosában található. Céljuk segíteni a külföldön tanuló diákokat és megismertetni a magyar kultúrát az adott országban.

Római Magyar Akadémia
Római Magyar Akadémia (Collegium Hungaricum Róma) - Falconieri Palota, Róma
Római Magyar Akadémia (Collegium Hungaricum Róma) - Falconieri Palota, Róma

Egyéb nevek Collegium Hungaricum Róma, Accademia D'Ungheria
Alapítva 1927
Típus Collegium Hungaricum
Székhely Via Giulia 1, Róma 00186
Tagság Balassi Intézet
Igazgató Molnár Antal[1]

Elhelyezkedése
Római Magyar Akadémia (Róma)
Római Magyar Akadémia
Római Magyar Akadémia
Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 53′ 41″, k. h. 12° 28′ 10″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 41″, k. h. 12° 28′ 10″
A Római Magyar Akadémia weboldala
A Római Magyar Akadémia épülete, Róma

TörténeteSzerkesztés

ElőzményekSzerkesztés

 
A Magyar Történeti Intézet, Róma (1902)

A Római Magyar Akadémia előzménye az 1895-ben alapított Római Magyar Történeti Intézet, mely 1913-ig működött. Az 1923-as újjáalapítását követően 1948-ig működött ismét (1996 óta Fraknói Vilmos Történeti Intézet néven működik a Római Magyar Akadémia keretei között).[2]

A Collegium HungaricumSzerkesztés

Az olasz–magyar kulturális kapcsolatok a két világháború közötti időszakban igen intenzíven fejlődtek. Magyarországon az 1924. évi XXV. tc. szerint az olasz nyelv is bekerült a reálgimnáziumok tantervébe. Ennek következtében az olasz kormány először évi 2, a magyar állam 4 ösztöndíjat biztosított a leendő olasznyelv-tanárok számára. Képzésüket kezdetben a Római Magyar Történeti Intézet, később a Collegium Hungaricum szervezte. A Collegium Hungaricum megalapítására 1927-ben került sor, székhelye ettől kezdve a Francesco Borromini tervei alapján épült Palazzo Falconieri (Római Magyar Akadémia néven ma is ott működik).

A teológiai és művészeti hagyományokhoz híven a Collegium Hungaricum a harmincas években már évente 10 festőt, szobrászt, 10 teológust, 20 nyelvszakos tanárjelöltet, történészt, építészt, jogászt stb. fogadott. A teológusok 1936-ig a Collegium Hungaricum keretében önálló egységként működő papi kollégiumhoz tartoztak. A kollégium nemcsak szállást adott az ösztöndíjasoknak, hanem figyelemmel kísérte képzésüket, kutatási programjaik alakulását. Az olaszoknak szánt rendezvényeivel hozzájárult a Magyarország iránti érdeklődés fenntartásához. Az ötvenes években a Collegium Hungaricum gyakorlatilag nem működött.

A Római Magyar Akadémia és az 1965-ös Kulturális EgyezménySzerkesztés

A Magyar Népköztársaság és az Olasz köztársaság közti Kulturális Egyezmény 1965-ben lépett életbe, ezzel felváltva az 1935-ös Kulturális Egyezményt. Az egyezmény egyes rendelkezései a Római Magyar Akadémiát is érintették, ezért annak történetéből nem hagyható ki. Az Egyezmény értelmében a Római Magyar Akadémia fenntartását és működését is támogatnia kel a Feleknek. Ez érinti a tudomány, a művészetek és az irodalom területét is. A tudományos és kulturális kapcsolatok ápolásának érdekében az Intézet által szervezett tanulmányutakat, kiállításokat és programokat is támogatja a két ország. Az intézmény fennmaradásához nagy mértékben hozzájárulhatott az is, hogy az Egyezményben foglaltak szerint a két ország elősegíti a könyvek, kiállítások, tudományos anyagok cseréjét is, támogatva ezzel a két ország között utazó tudósokat is.

NapjainkbanSzerkesztés

Jelenleg a Római Magyar Akadémia – az évtizedek során kialakult hagyományoknak megfelelően – továbbra is tudományos és kulturális ismeretterjesztő feladatokat lát el, emellett helyet ad a Rómába érkező magyarországi tudósoknak is.

Neves ösztöndíjasok 1945-igSzerkesztés

Római Magyar Történeti IntézetSzerkesztés

Artner Edgár, Bogyay Tamás, Dercsényi Dezső, Dombi József, Ferdinandy Mihály, Galla Ferenc, Genthon István, Huszti József, (Koltay-)Kastner Jenő, Moravcsik Gyula, Oroszlán Zoltán, Pásztor Lajos, Tamás (korábban Treml) Lajos, Tóth László, Váczy Péter, Vanyó Tihamér, Várady Imre, Voit Pál[2]

Római Collegium Hungaricum (Magyar Akadémia)Szerkesztés

Aba-Novák Vilmos, Árkay Bertalan, Bardon Alfréd, Basilides Barna, Breznay József, Buday György, Buza Barnabás, Chiovini Ferenc, Farkas Ferenc, Hincz Gyula, Iván Szilárd, Jeges Ernő, Kákay-Szabó György, Kardos Tibor, Kerényi Jenő, Korompay György,[3] Kurucz Dezső, Kuzmik Lívia, Madarassy Walter, Medveczky Jenő, Mészáros László, Meszlényi Antal, Nemessányi-Kontuly Béla, Molnár C. Pál, Patkó Károly, Pátzay Pál, Radó János Polikárp, Rónay László, Szabó Vladimir, Szentgyörgyi Kornél, Szőnyi István, Végh Ilona, Vilt Tibor, Visky Károly[2]


JegyzetekSzerkesztés

  1. Archivált másolat. [2014. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 6.)
  2. a b c Ujvári Gábor összefoglalója a Magyar Intézetek történetéről (kézirat)
  3. Kiss Tamástól, KGY. életrajzi vázlata szerint, a BME : "Egy tanszék 80 éve" c. kiadványra hivatkozva

ForrásokSzerkesztés

  • Pesti Hirlap Lexikon 1937.
  • A Balassi Intézet - Római Magyar Akadémia honlapja
  • Roberto De Ruggiero – Salvatore Riccobono – Filippo Vassalli: Lezioni. Scuola di Diritto Romano e Diritti Orientali 1930 – 1932 raccolte da Károly Visky. A cura di G. Hamza, Introduzione di O. Diliberto, Trascrizione e note al testo di L. Migliardi Zingale), Pubblicazioni del Dipartimento di Scienze Giuridiche. Università degli Studi di Roma „La Sapienza”. Jovene Editore, Napoli, 2015. 161 p.