Főmenü megnyitása

Comala település Mexikó Colima államának északi részén. Lakossága 2010-ben megközelítette a 10 000 főt.[2] Fontos turisztikai célpont, ugyanis egyike az ország Pueblo Mágico címet elnyert településeinek.[3]

Comala
Comala.JPG
Comala címere
Comala címere
Becenév: Pueblo Blanco de América („Amerika fehér faluja”)
Közigazgatás
Ország Mexikó
Állam Colima
Község Comala
Alapítás éve 1820/1857
Községi elnök Braulio Arreguín Acevedo
Irányítószám 28450
Körzethívószám 312
Testvérvárosok
Lista
Tala
Népesség
Teljes népesség 9442 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság570–700 m
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Comala (Mexikó)
Comala
Comala
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 19′ 23″, ny. h. 103° 45′ 31″Koordináták: é. sz. 19° 19′ 23″, ny. h. 103° 45′ 31″
Comala (Colima)
Comala
Comala
Pozíció Colima térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Comala témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település az állam fővárosától, Colimától északnyugati irányban, kevesebb mint 10 kilométerre fekszik 570 és 700 m-es tengerszint feletti magasságok között, a terület északkelet felé emelkedik. Comala két fő patakja a La Barragana és a Los Limones.[4]

TörténeteSzerkesztés

A település neve a navatl nyelvű comalli szóból ered, melynek jelentése: hely, ahol comalokat (jellegzetes lapos serpenyőket) készítenek.

Régészeti leletek bizonysága szerint a környék már legalább 3000 éve lakott. Éltek itt olmékok, navatlok (i. e. 500 körül), toltékok és csicsimékek (a 12. és 15. század között), a spanyol hódítók megérkezésekor pedig a taraszkók voltak a vidék legnagyobb lélekszámú népcsoportja. Comala első önkormányzata a spanyol birodalom alkotmánya alapján 1820-ban jött létre Cayetano Pizarro vezetésével, a függetlenné vált Mexikó alkotmánya szerint pedig 1857-ben.

1883-ban a német származású Arnoldo Vogel egy jelentős, kávétermesztéssel foglalkozó haciendát hozott létre itt, ami nagy lökést adott a település ipari fejlődésének is. 1906-ban a közeli El Remate mellett megnyílt az állam első villamos erőműve, ez pedig Comalát is ellátta árammal. 1910-ben iparvasút létesült a Cerro Grande hegyen kitermelt fa szállítása érdekében. 1962-ben megnyílt az Escuela de Trabajo Social (a szociális munka iskolája), 1969-ben pedig Escuela de Artesanías con Diseños, ahol kézművességgel foglalkoznak.

1988-ban a belváros régi épületeit védelem örökségvédelem alá helyezték.[5]

TurizmusSzerkesztés

Comala 2002-ben az országos turitsziktai titkárságtól (SECTUR) elnyerte a Pueblo Mágico kitüntető címet. Különleges látnivalót jelent a településközpont műemlékegyüttese, ebből is kiemelkedik a Szent Mihály arkangyal-templom 19. századi klasszicista épülete. A másik érdekesség a környéken a 17. században épült egykori Nogueras nevű cukornádtermelő hacienda. Itt ma múzeum, ökopark és kulturális központ működik.

A legfontosabb vendégváró rendezvény december 12., a Guadalupei Szűzanya napja, amikor felvonulásokat, bikafuttatást, kakasviadalokat és lovas rodeót (jaripeót) is rendeznek, valamint nem maradhat el a tánc és a tűzijáték sem. A helyi nők gyakran jellegzetes indián népviseletben jelennek meg az ünnepélyeken.[3]

NépességSzerkesztés

A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 7570
1995 7683
2000 8273
2005 8927
2010 9442

ForrásokSzerkesztés

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 4.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 4.)
  3. a b Comala a Pueblo Mágicók honlapján (spanyol nyelven). [2014. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 4.)
  4. INEGI – Comala község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 4.)
  5. E-Local–INAFED kormányzati oldal – Comala község. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 4.)