Wikipédia

Coney Island (Brooklyn)

félsziget New York-ban

Coney Island egy félszigeten elterülő lakónegyed, szórakozónegyed New York Brooklyn városrészének délnyugati részén. Itt található New York legnépszerűbb, a nyílt óceánra néző tengerparti strandja,[1] tömegeket vonzó vidámparkjai, majd az 1950-es évektől az itt kiépült lakónegyedek is. A 19. század közepére vált tengerparti üdülőhellyé, a 19. század végére pedig már New York neves szórakoztató központja volt, attrakciói a 20. század első felében értek el történetük csúcsára. A második világháború után már csökkent népszerűségük, majd az évekig tartó elhanyagolódást követően számos építményt el is bontottak. Az 1970-es évektől a 2000-es évekig felújítására különféle projektek indultak.

Coney Island
Coney Island óceánpartja, 2016
Coney Island óceánpartja, 2016
Közigazgatás
TelepülésBrooklyn
Irányítószám11224
Népesség
Teljes népesség24 711 fő (2010)
Népsűrűség13 807,48 fő/km²
Terület1,7896818 km²
Elhelyezkedése
Coney Island (New York)
Coney Island
Coney Island
Pozíció New York térképén
é. sz. 40° 34′ 30″, ny. h. 73° 58′ 57″Koordináták: é. sz. 40° 34′ 30″, ny. h. 73° 58′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Coney Island témájú médiaállományokat.

Strandja szerkesztés

Coney Island Atlanti-óceánra néző partszakasza peremét mesterséges építmények képezik, a strandok nem természetesek; 1922–1923-as átépítése óta a strandokon a homokot körülbelül kéttucatnyi horony tartja a helyén.[2][3][3][3] Éghajlata párás, szubtrópusi jellegű, így a forró nyári napokon felüdülést ad a New York-iaknak. Partszakasza a félsziget déli vonalában húzódik, 4.3 km hosszú. A félsziget nyugati csücskén lévő lakóparktól, a Sea Gate szélétől Coney Island középső részén át Brighton Beach mentén egészen Manhattan Beach széléig terjed. E mentén 1923-ban épült meg deszkázott parti sétánya, a Riegelmann Boardwalk, ez 15 – 24 m széles, a különböző szórakozó helyeket, vidámparkokat, látványosságokat köti össze.[4][5]

Egészen 1923-ig a strandok privát tulajdonban álltak, ekkor a város megvette a vízparti területeket és kialakították a sétányt is.[6] Jelenleg pusztán a Sea Gate lakópark területén fekvő partszakasz számít magántulajdonnak. A szórakozóhelyek mellett számos klub is hozzájárul az óceánpart nyüzsgő életéhez, köztük téli úszást is szervezők, ezek közül a legnépszerűbb az évente megrendezésre kerülő újévi fürdőzés.

  •  
    Fürdőzők Coney Island strandján, a Brooklyn Múzeum gyűjteménye, c. 1913
  • Coney Island, c. 1940
  •  
    Sétánya, a Riegelmann Boardwalk
  •  
    Coney Island tengerpartja 2016 júniusában, a horizonton a Marine Parkway–Gil Hodges Memorial Bridge látható

Földrajz és éghajlat szerkesztés

 
Légifelvétel Coney Islandről, a fotó a félszigetet nyugati vége felől mutatja.

Neve ellenére nem igazi sziget, habár korábban sziget volt, Long Island déli partján fekvő szigetcsoport legnyugatibb szigete. Mivel a területet a szárazföld többi részétől elválasztó csatornát a 20. század elején feltöltötték, így félszigetnek lehet nevezni.[1] Coney Island körülbelül 4 mérföld (6,4 km) hosszú és 0,5 mérföld (0,80 km) széles. Tengerszint feletti magassága 7 láb (2,1 m). Korábban a Coney Island Creek választotta el Brooklyntól, a csatorna nagy részét az 1920-as és 1930-as években töltötték fel. Két nagy parkja a Kaiser Park és a Coney Island Creek Park a félsziget északnyugati oldalán létesült, a Coney Island Creek mentén.[7][8]

A félsziget középső részén kiépült lakónegyedét keletről Brooklyn további két körzete: Brighton Beach és Manhattan Beach határolja, délről és nyugatról az Alsó New York-i öböl, északi szomszédja Brooklyn másik lakónegyede, az egykori holland gyarmati város nevét viselő Gravesend, nyugaton pedig a félsziget nyugati csücskén kiépült Sea Gate lakópark fekszik. Tágabb értelemben viszont Coney Island alatt a teljes félszigetet értik, így hozzáveszik még Brighton Beach, Manhattan Beach és a „Sea Gate” lakópark területét is.

Neve szerkesztés

A régió indián őslakosai, a lenape nép a területet narriochnak nevezte, ez „árnyék nélküli földet",[9] vagy „mindig fényben levőt "[10] jelenthet a napsütötte tengerpartjára utalva. Egy másik lehetséges jelentés a "pont" vagy a "föld sarka".[11] A sziget eredetileg több kisebb történelmi szigetecskéből állt, mindegyiket holland telepesek nevezték el, közülük a legnyugatibb turzás nevét a holland időkben, valószínűleg a 17. században kapta, amikor Konijn Eilandnak, azaz Nyulak szigetének nevezték. A 17. század eleji holland térképeken Conyne Eylandt néven látható.[12][13] Ezt változtatták az angol telepesek a csaknem azonos hangzású Coney Islandre.[1] Az angolosított neve a 19. század első felétől a kompjáratok megjelenésének idejéből már általánosan ismert volt.[9][14][15]

Története szerkesztés

Korai település szerkesztés

 
Egy 1776-ban készült tengerésztérkép részlete, ezen az a szigetcsoport látható, mely végül Coney Islanddé formálódott.

Az itáliai Giovanni da Verrazzano volt az első európai felfedező, aki Narrioch szigetét megpillantotta 1527 és 1529 között.[16] Első holland telepesként 1639-ben Anthony Janszoon van Salee szerzett földet Coney Island mellett.[17] A terület eredetileg az egykori holland telepesek Gravesend gyarmati városához tartozott és ahogy a holland települések nőttek, az indián lakosság száma úgy fogyatkozott, majd a mai Brooklyn teljes déli részét 1645-ben árukért cserébe „megvásárolták” az indiánoktól.[18] Az ügyletet nem rögzítették okiratokban, de a későbbi beszámolók szerint a szigetért cserébe fegyvert, takarót és vízforralót adtak.[19][20]

Üdülőhellyé fejlesztése szerkesztés

 
Vasútállomás Coney Islanden, kb. 1872–1887
 
Az Atlantic Yacht Club (Sea Gate) 1890-es években felhúzott épülete, ez 1933-ban leégett

1824-ben húzták fel az első hidat a Jamaica-árok felett (ma Coney Island Creek néven ismert), ez kötötte össze a szigetet Long Islanddel, valamint egészen a strandokhoz vezető utat is kiépítettek a szigeten.[21][22] 1829-ben megszületett a sziget első szállodája a Coney Island House, ez a mai Sea Gate közelében állt, ezt követte aztán a többi, megannyi étteremmel és egy kaszinóval egyetemben.[22][23][24]

Coney Island relatív közelsége Manhattanhez és New York más városrészeihez, valamint az akkor még önálló városként létező Brooklyntól való távolsága miatt már az 1830-as és '40-es években vonzotta a kikapcsolódni vágyókat. A kocsiutak és a gőzhajó-szolgáltatás is segítette az utazást New Yorkból, ezek a korábban félnapos utat két órára csökkentették.[25] Ekkor még a látogatók többsége jómódú, kocsival érkező polgár volt,[24] majd 1847-től már a középosztály is elkezdte Coney Islandet felkeresni, miután a félsziget nyugati részén lévő Norton's Pointra kompjárat indult.[24] Az első vasút pedig 1864-ben érte el Coney Islandet,[26][27] a következő 13 évben további négy vasútvonalat építettek meg, kifejezetten az üdülők szállítására.[28]

Vidámparkok megjelenése szerkesztés

Körülbelül 1880 és a második világháború között Coney Island volt az Egyesült Államok legnagyobb szórakoztató negyede, ami évente több millió látogatót vonzott. A századforduló éveiben az előkelő közönség már nem látogatta Coney Islandet, átadták helyüket a századelő középosztályának,[29] szórakoztató régióvá való fejlesztése egybeesett a városi vidámparkok megépítésével az Egyesült Államok más részein is, ami a szórakozást passzívból aktív tevékenységgé változtatta.[30] Ezek közül Coney Island volt a legnagyobb. Fénykorában három hatalmas vidámpark – a Steeplechase Park (1897–1964), a Luna Park (1903–1944), és a Dreamland (1904–1911) -, valamint számos különböző szórakozóhely versenyzett a látogatókért.[30][31][32] Coney Island legforgalmasabb része, a Steeplechase Park 1900-ban a forró nyári napokon már százezer látogatót vonzott.[29] A terület az új technológiai eredmények és innovációk központja is volt e téren, beleértve az elektromos lámpákat, körhintát, hullámvasutat.[31] 1884-ben épült meg az első hullámvasút, majd néhány évvel később állították fel az első óriáskereket, amit a New York-iak Ferris-keréknek neveztek, mivel George W. G. Ferris amerikai mérnök készített elsőnek ilyen alkalmatosságot.[29] A 20. század első évtizedében Coney Island a kikapcsolódni vágyók legjobb menedékhelyének számított, "az amerikaiak növekvő büszkeségének szimbólumává vált".[32]

  •  
    Az első körhinta Coney Islanden, Charles Looff készítménye
  •  
    Steeplechase Park, a három nagy vidámpark egyike, 1905
  •  
    Dreamland, a három nagy vidámpark egyike, c. 1905
  •  
    A három vidámpark egyike a Luna Park, 1907

Coney Island szórakoztató negyeddé való fejlesztése a második világháború végéig folytatódott, a szórakoztatóipar központjává lett. Mutatványos negyedei – többek között a „Kis Arábiának” nevezett -, valamint az egyéb attrakciók, - mind hozzájárultak a terület szórakoztató központtá válásához. Egyik legnevezetesebb ezek közül az 1939-40. évi világkiállításra készült hatalmas torony volt, ahonnan bárki leereszkedhetett ejtőernyővel.[29] A második világháború alatt is megőrizte Coney Island népszerűségét, a katonaság soraiból is sokan látogatták,[33] de a New York-i gengsztervezérek is itt, Coney Islanden költötték el különböző kétes forrásból származó pénzüket.[29]

1957-ben ide költöztették át a New York-i Aquariumot.

  •  
    Coney Island egyik nevezetes hullámvasútja, a Cyclone
  •  
    A Wonder Wheel excentrikus óriáskerék
  •  
    A Thunderbolt hullámvasút 2014-ben (az eredetit 2000-ben elbontották)
  •  
    Ejtőernyős ugrótorony

Lakónegyed kiépítése szerkesztés

Az ötvenes évek elején a régió övezeti besorolását megváltoztatták, így lehetővé vált lakónegyedek kiépítése. Az elkezdődött építkezések során az öbölre néző területek jórészét felvásárolták. Coney Island és Gravesend néven két lakótelep is épült itt, majd a hatvanas években három hatalmas lakótömböt emeltek. Coney Island nyugati csücske, az ún. Sea Gate, azelőtt exkluzív fürdőhely volt, jelenleg lakópark, melyet kerítés és magánrendőrség véd a külvilágtól.[29] A fejlesztések eredményeképp 1966 körülre a félszigetnek kb. 100 000 lakosa volt.[34]

 
Nagyítás
Coney Island vízparti panorámája 2016-ban

Demográfia szerkesztés

Az Egyesült Államok 2010-es népszámlálási adatai szerint Coney Islandnek körülbelül 32 000 lakosa volt. A környék etnikailag sokszínű, a 27%-os szegénységi rátája valamivel magasabb, mint New York város egészében.

Közlekedés szerkesztés

1920 óta Manhattan szívéből metróval is megközelíthető, jelenleg négy metróállomása van. Ezek közül az 1917 és 1920 között megépült Stillwell Avenue station a maga nyolc vágányával a világ egyik legnagyobb metróállomásának számít. Emellett komppal is el lehet jutni Coney Island nyugati partjára Alsó-Manhattanből a Wall Street közeli kompkikötőből.[35]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c Udvaros Miklós. New York. Panoráma Könyvkiadó, 299. o. (1974). ISBN 963243017 4 
  2. ↑ Geology of the New York City Region. www.usgs.gov. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  3. ↑ a b c Chapter 17, Southern Brooklyn, A Stronger, More Resilient New York. City of New York, 335–364. o. (2013. április 19.). Hozzáférés ideje: 2018. július 22. 
  4. ↑ Coney Island Beach & Boardwalk Highlights. Coney Island : NYC Parks , 1939. június 26. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  5. ↑ La Rocco, Barbara. Going Coastal New York City (észt nyelven). Going Coastal, 137. o. (2004). ISBN 978-0-9729803-0-2 
  6. ↑ Secrets of Coney Island. am New York , 2018. augusztus 23. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  7. ↑ Kaiser Park : NYC Parks. New York City Department of Parks & Recreation, 2004. október 16. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
  8. ↑ Coney Island Creek Park : NYC Parks. New York City Department of Parks & Recreation. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
  9. ↑ a b Solomon, Steve. Coney Island. Baltimore, MD: Top Hat Press, 13. o. (1999). ISBN 978-0-912509-08-2. OCLC 42191804 
  10. ↑ Brooklyn before the bridge: American paintings from the Long Island Historical Society. Long Island Historical Society, Brooklyn Museum, 54. o. (1982). ISBN 9780872730915. Hozzáférés ideje: 2019. október 20. 
  11. ↑ Pritchard, Evan. Native New Yorkers : the legacy of the Algonquin people of New York. San Francisco: Council Oak Books, 105. o. (2002). ISBN 978-1-57178-107-9. OCLC 46937559 
  12. ↑ Hunter, Douglas. Half Moon: Henry Hudson and the Voyage that Redrew the Map of the New World. Bloomsbury Publishing USA, 165. o. (2009. április 19.). ISBN 978-1-60819-098-0 
  13. ↑ Schwartz, Seymour I.. The mapping of America. H.N. Abrams, 108. o. (1980). ISBN 978-0-81091-307-3. Hozzáférés ideje: 2019. október 20. 
  14. ↑ Coney Island. American Experience. PBS, 1991. február 4. (Hozzáférés: 2019. október 20.)
  15. ↑ Boyle, James. Official Brooklyn Guide Book .... Henin (1939). OCLC 3632212 
  16. ↑ Stockwell, A.P.. A History of the Town of Gravesend, N.Y. (1884). Hozzáférés ideje: 2018. július 21. 
  17. ↑ Digital Collections : Text : Patent of Anthony Jansen for 100 morgens of land on Long Island [NYSA_A1880-78_VGG_0061]. digitalcollections.archives.nysed.gov. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  18. ↑ Digital Collections : Text : Indian deed for a tract of land on Long Island [NYSA_A1880-78_VGG_0052]. digitalcollections.archives.nysed.gov. (Hozzáférés: 2021. július 28.)
  19. ↑ Pritchard, E.T.. Native New Yorkers: The Legacy of the Algonquin People of New York. Council Oak Books, 106. o. (2002). ISBN 978-1-57178-107-9. Hozzáférés ideje: 2018. július 21. 
  20. ↑ Douglass. „Coney Island Scenes Shift, Never Change”, Brooklyn Daily Eagle, 1933. március 23. (Hozzáférés: 2016. március 23.) 
  21. ↑ Coney Island History – Early History. Heart of Coney Island
  22. ↑ a b „Yellowed Pages of Coney Island Register Reveal Visits of Many Great and Near-Great of Day”, Brooklyn Daily Eagle, 1939. március 5., 11. oldal (Hozzáférés: 2018. július 21.) 
  23. ↑ Phalen, William. Coney Island : 150 years of rides, fires, floods, the rich, the poor and finally Robert Moses. Jefferson, North Carolina: McFarland & Company, Inc., Publishers (2016). ISBN 978-0-7864-9816-1. OCLC 933438460 
  24. ↑ a b c American Experience. Coney Island. People & Events. PBS. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  25. ↑ Berman, John S.. Coney Island, Portraits of America. Barnes and Noble Books (2003). ISBN 978-0-7607-3887-0. Hozzáférés ideje: 2015. november 13. 
  26. ↑ „Travel”, Brooklyn Daily Eagle, 1864. június 9., 1. oldal 
  27. ↑ Brighton Beach History. Our Brooklyn. Brooklyn Public Library, 1936. augusztus 30. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 23.)
  28. ↑ Cross, G.. The Playful Crowd: Pleasure Places in the Twentieth Century. Columbia University Press, 15. o. (2005). ISBN 978-0-231-50283-2. Hozzáférés ideje: 2019. október 21. 
  29. ↑ a b c d e f Udvaros
  30. ↑ a b Kasson, J.F.. Amusing the Million: Coney Island at the Turn of the Century. Farrar, Straus and Giroux (2011). ISBN 978-1-4299-5223-1 
  31. ↑ a b Judith N. DeSena. The World in Brooklyn: Gentrification, Immigration, and Ethnic Politics in a Global City. Lexington Books, 147–176. o. (2012). ISBN 978-0-7391-6670-3 
  32. ↑ a b Parascandola, L.J.. A Coney Island Reader: Through Dizzy Gates of Illusion. Columbia University Press, 24. o. (2014). ISBN 978-0-231-53819-0. Hozzáférés ideje: 2019. január 20. 
  33. ↑ Lindheim. „CONEY HAS A WAR BOOM; There Are Priorities, Shortages and the Dimout, but the Subway Is Convenient”, The New York Times, 1943. június 27. (Hozzáférés: 2019. július 18.) (amerikai angol nyelvű) 
  34. ↑ Phillips, McCandlish. „Return of Coney Island; Amusement Area, Badly Hurt Last Year, Is Attempting to Win Back Customers”, The New York Times, 1966. április 13. (Hozzáférés: 2018. július 30.) 
  35. ↑ Plitt, Amy: NYC Ferry will launch service to Staten Island, Coney Island. Curbed NY , 2019. január 10. (Hozzáférés: 2019. január 11.)

További információ szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Coney_Island_(Brooklyn)&oldid=26921427”