Constans római császár

a Római Birodalom császára
(Constans szócikkből átirányítva)

Flavius Iulius Constans vagy I.[1] Constans (Italia, 320 vagy 323Vicus Helena, 350 januárja) római császár 337-től haláláig. Nagy Constantinus legkisebb fia, aki Fausta Flavia Maxima nevű feleségétől született.

Flavius Iulius Constans
Flavius Iulius Constans Augustus
caesar, augustus
Constans büsztje
Constans büsztje

Hispania, Britannia és Gallia caesarja
Constans
Uralkodási ideje
333 337
Koronázása
333. december 25.
Római Birodalom augustusa
Constans
Uralkodási ideje
337. szeptember 9. 350. január
(12 évig)
ElődjeI. Constantinus
UtódjaII. Constantius
Életrajzi adatok
UralkodóházConstantinus-dinasztia
Született320 vagy 323
Italia
Elhunyt350 januárja (27–30 évesen)
Vicus Helena
NyughelyeMausoleum of Centcelles
ÉdesapjaI. Constantinus
ÉdesanyjaFausta Flavia Maxima
Testvére(i)
HázastársaOlympias of Armenia
A Wikimédia Commons tartalmaz Flavius Iulius Constans témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Római Birodalom I. Constantinus halálának évében, 337 szeptemberében.

Constantinus három fia – II. Constantinus, Constans, és II. Constantius – egymás között osztotta fel a birodalmat. II. Constantinus a nyugati provinciákat örökölte, Galliát, Britanniát és Hispániát. Constans Itália, Illyricum, az afrikai provinciák és Macedónia felett uralkodott, míg II. Constantius a birodalom keleti felét kapta. Ezeken kívül mostohatestvére, Dalmatius hasonló nevű fiának és idősebb Dalmatius öccsének, Hannibalianus hercegnek is juttatott egy-egy országrészt.

Élete szerkesztés

Apja már 13 éves korában megtette császárnak. I. Constantinus halála után 337-ben három fia megosztozott a császárságon. Konstantinápolyban katonai zavargások törtek ki, és a császárjelöltek apjuk féltestvéreit (lásd Flavius Iulius Constantius) megölték, attól való félelmükben, hogy politikai riválisaikká válhatnak. II. Constantinus a Nyugati provinciákat kapta, II. Constantius pedig a Keleti tartományokat, ők ketten egykorúak, mindketten húszévesek voltak.

A legfiatalabb fiú, az akkor 17 éves Constans a birodalom középső provinciáit, Itáliát, Szicíliát, Africát és a balkáni tartományok egy részét kapta. II. Constantinus azonban Afrikát magának követelte, így a két testvér közt kitört a háború, amelyben II. Constantinust megölték, Constans ekkor az egész nyugati birodalmat hatalmába kerítette. Az egykorú források szerint őt – mint zsarnokot és kéjencet – katonái megvetették és elégedetlenkedni kezdtek ellene. A Galliában kitört lázadás elől menekülnie kellett, útközben azonban Magnentius, a testőrségének vezetője 350-ben meggyilkolta.

Uralkodása utolsó évei híresek a kegyetlenségről és a rendezetlen állapotokról. Kedvenc udvaroncai homoszexuális ifjak voltak, akiket nyíltan előnyben részesített a praetorianus gárdában. Még 338 előtt eljegyezte Flavius Ablabius praetorianus praefectus leányát, Olympiast de sosem vette végül feleségül. (A hölgy 360-ban II. Arszakész örmény király felesége lett, de hamarosan meghalt.)

Mivel a légiók már nem támogatták, a 350-es Magnentius-féle lázadás alkalmával nem rendelkezett számottevő katonai erővel. Constanst a lakosság sem támogatta, így életét mentve menekült dél felé, Itáliát vagy Hispániát próbálta elérni. Magnentius azonban egy Vicus Helena nevű erődítményben, Pireneusokban sarokba szorította, végül egy templomban gyilkolták meg, ahol menedéket keresett.

I. Constantinus és fiai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A 409-től 411-ig trónbitorló nyugatrómai II. Constanst, illetve a 641-től 668-ig uralkodó II. Kónsztansz (keletrómai) bizánci császárt tekintetbe véve.

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Constans római császár témájú médiaállományokat.


Elődei:
Flavius Ursus
és
Flavius Polemius
Consul
339
collega:
II. Constantius
 
Utódai:
Septimius Acindynus
és
Lucius Proculus
Elődei:
Antonius Marcellinus
és
Petronius Probinus
Consul
342
collega:
II. Constantius
 
Utódai:
Marcus Placidus
és
Flavius Romulus
Elődei:
Flavius Amantius
és
Marcus Nummius Albinus
Consul
346
collega:
II. Constantius (mindketten keleten, nyugaton nincs consul)
 
Utódai:
Vulcacius Rufinus
és
Flavius Eusebius
Előző uralkodó:
I. Constantinus
Római császár
337350
 
Következő uralkodó:
Magnus Magnentius