Constantin Alexandru Rosetti

Constantin Alexandru Rosetti (1816. június 2.1885. április 8.) román költő, hirlapíró és államférfi.

Constantin Alexandru Rosetti
C.A. Rosetti.jpg
Született 1816. június 2.[1]
Bukarest
Elhunyt 1885. április 8. (68 évesen)[1]
Bukarest
Állampolgársága román
Házastársa Maria Rosetti
Gyermekei Vintilă C. A. Rosetti
Foglalkozása
Tisztség
  • román országgyűlési képviselő
  • Románia szenátora
Sírhely Bellu temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Constantin Alexandru Rosetti témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Ősrégi bojár családból származott. 1833-ban katonai pályára lépett, de rövid három év után ott hagyta ezt a pályát és 1836-tól kezdve irodalommal foglalkozott. 1843-ban megjelent egy kötet Ceasuru de muljelamire (Megelégedés órái) című költemény-gyűjteménye. Ekkor már piteşti rendőrfőnök volt, mely állástól 1845-ben vált meg, amikor polgári ügyésszé nevezték ki. Még ez évben lemondott ez állásról is és Párizsba ment. A francia demokrata eszmékkel telten tért majd vissza hazájába, melynek 1848-iki forradalmában élénk részt vett, lévén ez időben Bukarest rendőrfőnöke.

Hogy demokrata eszméit mindinkább terjeszthesse, már 1846-ban könyvkereskedést nyitott, majd egy forradalmi bizottságot alakított (1847 végén). 1848-ban börtönbe került izgatásai miatt, de a nép kiszabadította és újólag rendőrfőnök lett. Ezután nyomdát és egy lapot alapított Pruncul rombreven (A román gyermek) címen, melyben kérlelhetetlenül és metsző gúnnyal támadta meg az orosz cárt. A porta Fuad efendit küldte a forradalmárok kézrekerítésére. Rosetti Franciaországba menekült. Párizsban fejtett ki lázas munkásságot a román országok szabadsága érdekében. Két lapot is alapított itt a Romania viutoare (A jövendő Románia) és Republica romana (A román köztársaság) címmel (1849). Ugyanezen évben egy felhívást tett közzé az összes elnyomott népek vezetőihez (Apel catra toate partidele), majd a román forradalom apologiáját (Apologia revoluţiuneu romane) és a falusi ember katekizmusát (Cathechismul sateanuluu) írta meg, ez utóbbit Ion Constantin Brătianuval. 1857-ben az orosz protektorátus megszűnése után Rosetti is visszatért hazájába. Ekkor szerkesztett még egy lapot (Romanul), melyet egy ízben (1869) a konzervatív kormány beszüntetett.

 
Rosetti szobra Bukarestben

Tevékeny részt vett ezután minden országgyűlésen és 1866-ban Brateanu után ő volt a legelső tényező, aki részt vett Cuza fejedelem megbuktatásában. Károly fejedelem első kormánya alatt igazságügyminiszter lett. A konzervatívok uralma idején (1869-76) mint képviselő és hírlapiró fejtett ki nagyobb tevékenységet. Ez idő alatt szerkesztett még két lapot: a Libertatea és Conscienţa naţionala (Nemzeti öntudat) lapokat. 1882-ben újra miniszter lett, de csak rövid ideig, mert meghasonlott leghívebb barátjával, az akkori miniszterelnök Brătianuval. Midőn 1882-ben Romániát királysággá kiáltották ki, Rosetti indítványozta azt, hogy Károly fejedelem a románok királyának címeztessék.

Munkáit Scrieri din juneţe (Ifjukori iratok) címen fiai Mircea és Vintilla adták ki (Bukarest, 1886, 2 köt.).

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven)

ForrásokSzerkesztés