Főmenü megnyitása

Constantin Alexandru Rosetti (1816. június 2.1885. április 8.) román költő, hirlapíró és államférfi.

Constantin Alexandru Rosetti
C.A. Rosetti.jpg
Született 1816. június 2.
Bukarest
Elhunyt 1885. április 8. (68 évesen)
Bukarest
Állampolgársága román
Házastársa Maria Rosetti
Gyermekei Vintilă C. A. Rosetti
Foglalkozása
  • író
  • újságíró
  • politikus
Tisztség
  • román országgyűlési képviselő
  • Románia szenátora
Sírhely Bellu temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Constantin Alexandru Rosetti témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Ősrégi bojár családból származott. 1833-ban katonai pályára lépett, de rövid három év után ott hagyta ezt a pályát és 1836-tól kezdve irodalommal foglalkozott. 1843-ban megjelent egy kötet Ceasuru de muljelamire (Megelégedés órái) című költemény-gyűjteménye. Ekkor már piteşti rendőrfőnök volt, mely állástól 1845-ben vált meg, amikor polgári ügyésszé nevezték ki. Még ez évben lemondott ez állásról is és Párizsba ment. A francia demokrata eszmékkel telten tért majd vissza hazájába, melynek 1848-iki forradalmában élénk részt vett, lévén ez időben Bukarest rendőrfőnöke.

Hogy demokrata eszméit mindinkább terjeszthesse, már 1846-ban könyvkereskedést nyitott, majd egy forradalmi bizottságot alakított (1847 végén). 1848-ban börtönbe került izgatásai miatt, de a nép kiszabadította és újólag rendőrfőnök lett. Ezután nyomdát és egy lapot alapított Pruncul rombreven (A román gyermek) címen, melyben kérlelhetetlenül és metsző gúnnyal támadta meg az orosz cárt. A porta Fuad efendit küldte a forradalmárok kézrekerítésére. Rosetti Franciaországba menekült. Párizsban fejtett ki lázas munkásságot a román országok szabadsága érdekében. Két lapot is alapított itt a Romania viutoare (A jövendő Románia) és Republica romana (A román köztársaság) címmel (1849). Ugyanezen évben egy felhívást tett közzé az összes elnyomott népek vezetőihez (Apel catra toate partidele), majd a román forradalom apologiáját (Apologia revoluţiuneu romane) és a falusi ember katekizmusát (Cathechismul sateanuluu) írta meg, ez utóbbit Ion Constantin Brătianuval. 1857-ben az orosz protektorátus megszűnése után Rosetti is visszatért hazájába. Ekkor szerkesztett még egy lapot (Romanul), melyet egy ízben (1869) a konzervatív kormány beszüntetett.

 
Rosetti szobra Bukarestben

Tevékeny részt vett ezután minden országgyűlésen és 1866-ban Brateanu után ő volt a legelső tényező, aki részt vett Cuza fejedelem megbuktatásában. Károly fejedelem első kormánya alatt igazságügyminiszter lett. A konzervatívok uralma idején (1869-76) mint képviselő és hírlapiró fejtett ki nagyobb tevékenységet. Ez idő alatt szerkesztett még két lapot: a Libertatea és Conscienţa naţionala (Nemzeti öntudat) lapokat. 1882-ben újra miniszter lett, de csak rövid ideig, mert meghasonlott leghívebb barátjával, az akkori miniszterelnök Brătianuval. Midőn 1882-ben Romániát királysággá kiáltották ki, Rosetti indítványozta azt, hogy Károly fejedelem a románok királyának címeztessék.

Munkáit Scrieri din juneţe (Ifjukori iratok) címen fiai Mircea és Vintilla adták ki (Bukarest, 1886, 2 köt.).

ForrásSzerkesztés