Főmenü megnyitása

Constantin (Costache) Negruzzi (Trifești, 1808. – Jászvásár, 1868. augusztus 24.) román író, politikus. A román romantizmus úttörője, fordított Voltaire, Victor Hugo és Thomas Moore műveket, s a Román Akadémia egyik alapító tagja volt.

Constantin Negruzzi
Costache Negruzzi
Costache Negruzzi
Élete
Született 1808.
Trifești
Elhunyt 1868. augusztus 24.
Jászvásár
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza, dráma
A Wikimédia Commons tartalmaz Constantin Negruzzi témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

A Jászvásár melletti Trifești-en született Dinu Negruț pohárnok, és Sofia Hermeziu gyermekeként. Először görög tanítóhoz járt Jászvásáron; románul egyedül, egy könyvből tanult. Miután kitört az 1821-es forradalom Besszarábiába, Chișinăuba menekült, ahol megismerkedett Puskinnal[1] és megszerette általa az irodalmat. 1823-ban visszatért családjával Jászvásárra, s röviddel ezután, apja halála után, politikai útra tévedt. 1837-ben mint a város képviselője lassan magasabb funkciókba került, mígnem 1840-ben Jászvásár polgármestere lett. Közben a Jászvásári Nemzeti Színház társigazgatójává is megválasztották (Vasile Alecsandri és Mihail Kogălniceanu mellett). Ugyanebben az évben jelent meg a Kogălniceanu által szerkesztett Dacia Literară folyóiratban leghíresebb műve, az Alexandru Lăpușneanul (Megtiport ország)[2] című novellája. 1838-ban és 1844-ben egy-egy cikke miatt birtokára száműzték. Felhagyott egy ideig a politikával, nem vett részt az 1848-as forradalomban, majd csak 1857 után lett bíró, majd kurátor. Részt vett a Román Akadémia megalakításában 1866-ban. 1868. augusztus 24-én halt meg Jászvásárban, majd szülőfalujában temették el.

MűveiSzerkesztés

  • Aprodul Purice, részlet az elveszett Ștefaniada eposzból, 1837
  • Alexandru Lăpușneanul, elbeszélés, 1840
  • 200 rețete cercate pentru bucate și alte treburi gospodărești, 1841 (ételreceptek és háztartási tudnivalók)
  • Cârlanii, színdarab, bemutató, 1849
  • Muza de la Burdujăni, vígjáték Theodore Leclercq nyomán, 1851
  • Păcatele tinerețelor, útirajzok, anekdoták, arcképek, esszék, 1857

MagyarulSzerkesztés

  • Megtiport ország; ford. Széll Gyula, Pollák Ödön; Állami Irodalmi, Bukarest, 1951 (Haladó hagyományaink)
  • A régi iskola. Szemelvények a hajdani iskola életéből; többekkel; Ifjúsági, Bukarest, 1956 (Tanulók könyvtára)
  • Constantin Negruzzi válogatott művei; ford., utószó Engel Károly, versford. Marconi Máthé Irma; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1957 (Román klasszikusok)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Dimitrie R. Rosetti (1897) Dicționarul contimporanilor, Editura Lito-Tipografiei "Populara"
  • Dim. Păcurariu (szerk.). Dicționar de litaratura română (román nyelven). București: Editura Univers, 272-275. o. (1979) 

További információkSzerkesztés

  Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Constantin Negruzzi témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Constantin Negruzzi témájú médiaállományokat.