Conti Lipót Antal

(1708–1773) magyar kőfaragó, szobrász

Conti Lipót Antal (Sopron, 1708. december 10.Pest, 1773. január 15.) kőfaragó, szobrász.

Conti Lipót Antal
Született 1708. december 10.
Sopron
Elhunyt 1773. január 15. (64 évesen)
Pest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Olasz származású családban született. Apja Pietro Antonio Conti neves kőfaragó és stukkókészítő volt[1] és itt a műhelyében kezdte szobrász tanulmányait. Majd öt éven keresztül – 1721-1726 között - Eysenkölbl Lőrinc volt a mestere.[2] Az akkori idők szokása szerint a mestervizsga után 2-3 évet még mesterénél dolgozhatott, majd a kötelezően szükséges minimum 3 éves vándorútra (külföld) is mehetett. 1731-ben még Sopronban tartózkodott, majd a következő években Pestre költözött és 1734-ben már a városi tanács munkájában is részt vett. Első önálló kőfaragó munkáit a pesti Invalidus-ház kápolnájában végezte, 1736-ban. Ezt követően az ország számos helyén dolgozott.

Nevezetes alkotása a kőbányai Kápolna térre a kőfaragó mester által épített fogadalmi kápolnát 1740-ben.[3] A templom oltárát is ő maga készítette. Hosszú időn keresztül a kápolna Pest város búcsújáró helye lett. Későbbiekben a kőbányai római katolikusok új templomot építettek a mai Szent László téren és a Conti-kápolnát a bizánci rítusú görögkatolikusok kapták meg.

Fő műveiSzerkesztés

  • Pesti Invalidus ház kápolnája (1736)
  • Budapest Kőbányai Conti-kápolna görögkatolikus (1740)
  • Kecskeméti Szentháromság-oszlop (1742) Kecskemét utolsó nagy pestisjárványának emlékére állíttatták a túlélők a barokk stílusú Szentháromság emlékművet
  • Kecskeméti Piarista templom (1745) A templom kapuja feletti szobrok készítését végezte
  • Vácrátóti templom oltárszobrai (1745)
  • Pesti Pálos templom szószékét készítette (1746)
  • Váci piarista templom főkapuján álló Kalazanti Szent József-szobra (1753)
  • Váci Szentháromság-oszlop (1755)
  • Jászberényi Nagyboldogasszony főtemplom (1761) Szent István, Szent László és Péter és Pál szobrai
  • Péceli Ráday-kastély (1765) Homlokzaton és oszlopokon lévő kőfaragások
  • Budán a tabáni Szent Katalin Templom szobrai (1767)
  • Pesti Egyetemi Kisboldog-asszony templom (1770) A főoltárnál Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoport faragása

JegyzetekSzerkesztés

  1. A legújabb kutatási anyagok szerint apja 1717-ben halt meg, így nála nem kezdhette meg tanulmányait
  2. A büki Szapáry kastély építésze volt soproni mester.
  3. A fogadalmi kápolnát a kőfaragómester és felesége, Drenkler Anna építtette hálából, hogy a család megmenekült a nagy pestisjárvány elől.

ForrásokSzerkesztés