Főmenü megnyitása

Corzan Avendano Gábor (Szomolnok, 1827. augusztus 20.Budapest, 1903. június 24.) matematikus, bölcselettudor, főgimnáziumi igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1864).

Corzan Avendano Gábor
Életrajzi adatok
Született1827. augusztus 20.
Szomolnok
Elhunyt1903. június 24. (75 évesen)
Budapest
Ismeretes mint matematikus
Pályafutása
Akadémiai tagság MTA levelező tagja (1864)

ÉleteSzerkesztés

Corzan Avendano Lajos magyar királyi állami sóbánya-gondnok fia. A gimnáziumot Eperjesen és Sátoraljaújhelyen, a bölcseleti akadémiát Kassán, a jogot Eperjesen, a bányászati és erdészeti akadémiát Selmecen 1847-től 1849-ig végezte; ezután a műegyetem hallgatója volt 1850-től 1853-ig Bécsben, ahol 1854. október 7-én tanári vizsgát tett mennyiségtan- és természettanból.

1853. október 12-én a kassai főgimnázium helyettes, 1855. február 22-én rendes tanárának nevezték ki; 1858. október 11-én a pesti V. kerületi királyi katolikus főgimnáziumhoz helyezték át. 1866. szeptember 19-én helyettes és 1867. február 19-én végleges igazgató lett ugyanott. A Magyar Tudományos Akadémia 1864. január 20-án levelező tagjai közé választotta. 1868. május 2-án a budapesti tudományegyetemen bölcseleti tudor lett. 1869. március 8-án a magyar királyi honvédelmi és a magyar királyi közoktatási minisztérium az egy évi önkéntesi vizsgálati bizottság tagjává; 1869. január 9-én a budapesti magyar királyi tudományegyetemen a felsőbb természettan magántanárává; 1872. november 5-én a magyar királyi honvédelmi Ludovika-Akadémián a mennyiségtan tanárává, 1873. junius 29-én az Országos Közoktatási Tanács tagjává és végül 1884. március 12-én a vallás- és közoktatási minisztérium a haraszti állami leányiskola gondnokságának tiszteletbeli elnökévé nevezte ki.

Arcképét Faragó rajzolta kőre és a Pollák testvérek adták ki 1866-ban Budapesten.

ÍrásaiSzerkesztés

Matematikai és természettani értekezései megjelentek a Kritikai Lapok (1862), Magyar Term. Közlöny (1862. Byrne kétrendszeres számolástana. (Dualarithmetic. 1865), a Magyar Tudományos Akadémiai Értes. Mathem. (1866), Term. Közlöny (1866), Ludovica Acad. Közlönye (1874: A légnek azon befolyásáról, melyet az a hajított sulyos testekre gyakorol) és a budapesti V. ker. katolikus gimnázium Értesítőjében (1872: A rezgő és hullámzó mozgás elméletének alapvonalai alkalmazva a fénytanra).

MunkáiSzerkesztés

  • Az elemző mértan alapvonalai sík alakzatokra alkalmazva. Pest, 1863.
  • Szögmértan és ennek alkalmazása a sík-, három- és sokszögmértanra. Elemző módszer szerint. U. ott, 1864.
  • Számtani példatár. I. füzet: Az egész számokkali műtétek. 2. füzet: A törtszámokkali műtétek. 3. füzet: Arányok és aránylatok. U. ott. 1865.
  • Az uj elemző mértan történeti fejlődése s alapvonalai, összefüggésben a Descartes-rendszerrel. U. ott, 1865. (Akad. Értes. Math. és Term. VI.)
  • Elemi síkmértan. U. ott, 1867. (Az elemi mennyiségtan rendszere középtanodai használatra II.)
  • Mértani példatár. Középtanodai használatra. U. ott, 1868. (Az elemi mennyiségtan rendszere III.)
  • Betűszámtani példatár. Középtanodai használatra. U. ott, 1868. (Az elemi mennyiségtan rendszere IV.)
  • A föld őstörténelme. I. füzet. U. ott, 1868. (Kovács Lajossal együtt. Több nem jelent meg. Közhasznú Könyvtár I.)
  • Földünk őstörténelme. A föld- és őslénytan népszerű előadásokban. Bpest, 1875.
  • A mennyiségtan alapelvei. Vezérfonal a m. kir. honv. Ludovica Académián tartandó előadásokhoz. U. ott, 1880.
  • Mennyiségtani gyakorlókönyv. A mennyiségtan alapelvei cz. munkához. U. ott, 1882.

Szerkesztette a Tanügyi Füzeteket 1867-ben Pesten és mint igazgató 1867-től szerkesztette a budapesti katolikus főgimnázium Értesítőjét.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.