Conca dei Marini

község Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében
(Cossa szócikkből átirányítva)

Conca dei Marini község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében. Az Amalfi-part többi településével együtt 1997 óta része az UNESCO világörökségének.

 Az Amalfi-part
világörökségi helyszín része
Conca dei Marini
A concai kikötő
A concai kikötő
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCampania
MegyeSalerno (SA)
VédőszentPáduai Szent Antal
Hivatalos ünnepvédőszent-fesztivál (június 13.)
Irányítószám84010
Körzethívószám089
Forgalmi rendszámSA
Népesség
Teljes népesség664 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség697 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület1 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 37′, k. h. 14° 34′Koordináták: é. sz. 40° 37′, k. h. 14° 34′
Elhelyezkedése Salerno térképén
Elhelyezkedése Salerno térképén
Conca dei Marini weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Conca dei Marini témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A település a Conca-fok (Capo di Conca) területén épült ki, Amalfi városától mintegy 5 km-re Positano irányában.

Történelme szerkesztés

Eredetéről nem léteznek pontos adatok. Valószínűleg az etruszkok alapították Cossa név alatt. Első említése i. e. 481-ből származik, amikor a rómaiak hódították meg. Az akkor még kis halászfalu egyik fontos támaszpontjuk volt a pun háborúkban, a polgárháborúk idején azonban Pompeiust támogatta.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a települést az Amalfi Köztársaság kebelezte be, ezáltal részesévé vált a földközi-tengeri kereskedelemnek. Ebben az időszakban épült fel hajógyára is. A köztársaság bukása után a 11. században a település a Szicíliai majd a Nápolyi Királyság része lett.

1861-ben az egyesült Olasz Királyság része lett, ekkor már csupán kis halászfalu volt, egykori jelentőségét teljesen elveszítette. A két világháború között egyesítették a szomszédos Furoréval, a második világháború után azonban visszanyerte önállóságát. Napjainkban gazdaságának legfőbb mozgatórugója a turizmus valamint továbbra is a halászat.

Népessége szerkesztés

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói szerkesztés

  • A concai kikötő (Marina di Conca) egy kis öbölben fekszik és a helyi halászok kikötőjeként szolgál. A turizmus fellendülésével azonban egyre több jacht is megfordul benne.
  • A Capo di Conca-őrtorony (más néven szaracén torony vagy fehér torony) egy 15. században épült erődítmény, amelyet a török kalózok támadásai elleni védelem céljából építettek.
  • A Smaragd-barlang (Grotta dello Smeraldo) egy félig vízalatti karsztbarlang a kis félsziget nyugati részén, amelyben az Anacapri mellett található Kék Barlanghoz hasonló jelenségek zajlanak le. Itt a fénytörés következtében a napfény nem kékre, hanem zöldre festi a barlang vizét és belsejét. 1932-ben fedezte fel Luigi Buonocore, egy helyi tengerész. A barlang 60 méter hosszú, 30 méter széles, 24 m magas.
  • A Santa Maria di Grado-templom a 9. században épült, majd a 10. században újjáépítették egy földrengés pusztításai után. A templom érdekessége a majolikával burkolt kupolája. Hozzá tartozik a Santa Rosa da Lima-kolostor.
  • A San Giovanni Battista-templom 1416-ban épült Keresztelő Szent János tiszteletére. Napjainkban Sant’Antonio di Padova-templom név alatt ismert, miután 1694 óta Páduai Szent Antal Conca hivatalos védőszentje.
  • A San Pancrazio Martire-templom 1370-ben épült, 1543-ban a török kalózok kifosztották. A kalózok által elpusztított harangtornyot 1908-ban építették újra.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés