Cotnari

község Romániában, Iași megyében

Cotnari község Romániában, Iași megyében. Nevezetes a kövér-nek (Grasa de Cotnari) nevezett desszertboráról, amelyet a hagyomány szerint Mátyás király lakodalma idején telepítettek ide,[2] mivel a király tokaji venyigéket ajándékozott hűbéresének, III. István moldvai fejedelemnek.[3] 2008-ban a romániai piacon a cotnari bor a második helyen állt, 8,8% piaci részaránnyal.[4]

Kotnár (Cotnari)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeIași
Rang községközpont
Községközpont Cotnari
Beosztott falvak
Lista
  • Bahluiu
  • Cireșeni
  • Cârjoaia
  • Făgăt
  • Hodora
  • Horodiștea
  • Iosupeni
  • Lupăria
  • Valea Racului
  • Zbereni
Polgármester Vasile Crețu
Irányítószám 707120
SIRUTA-kód 96478
Népesség
Népesség1386 fő (2021. dec. 1.) +/-
Község népessége5843 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség56,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság145 m
Terület103,53 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 31″, k. h. 26° 58′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 31″, k. h. 26° 58′ 12″
Kotnár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kotnár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Jászvásártól északnyugatra, Târgu Frumos és Hârlău között, a Bahlui patak jobb oldalán fekszik.

Történelem szerkesztés

Alapításáról nincsenek pontos adatok; egyes források szerint a 15. század elején, huszita szászok létesítették. Első írásos említése 1448-ból maradt fenn. A 15.-16. században Moldva fontos városa volt.[5]

1561-ben Iacob Heraclides fejedelem latin tannyelvű kollégiumot alapított, amelyet Johannes Sommer vezetett.[6] Az iskola lutheránus lelkészképzőként 1588-ig működött, amikor IV. (Sánta) Péter átengedte a jezsuitáknak, akik itt képezték ki a moldvai magyar és német települések papjait.[7]

1606-os adatok szerint lakossága csaknem teljesen katolikus volt. Lakosai szászok és magyarok voltak, öt templomukat említik, melyből három kőből, kettő fából épült. Lőrinc nevű papja szász volt.

1622-ben egy moldvai katolikus pap írt katolikus lakóiról, kiknek 3 templomuk volt itt.

1636-ban a ferences Remondi Emánuel írt a községről, aki a bákói püspök Zamoyski János kísérője volt. Ő 60 házat talált a településen.

1661-ben Kolosevich Balázs helyettes apostoli vikárius egy katolikus templomot és három kápolnát talált itt, a templom közelében pedig szépen faragott keresztelőkút állt leírása szerint. A település szász hívei gyermekeiket leszámítva 199-en voltak.

Említést tett szőlőjükről is.

Népesség szerkesztés

A 17. században a község még majdnem teljesen katolikus volt, a magyar és szász lakosság öt templommal rendelkezett.[8]

2002-ben 7948 lakososából 7909 román, 37 cigány és 2 magyar volt. A népesség 93,36%-a görögkeleti, 5,24%-a római katolikus vallású.[9]

Nevezetességek szerkesztés

  • Fejedelmi-lak romjai - a 17. századból való
  • Katolikus templom romjai - A 15. században gótikus stílusban épült.

Jegyzetek szerkesztés

  1. 2021-es romániai népszámlálás
  2. Csávossy György. „Az erdélyi szőlő- és borgazdaság az idő tükrében”. Korunk 2008 (9). (Hozzáférés: 2008. november 14.)  [halott link]
  3. Beke György. „Föld és lélek”. Ökotáj 1998 (18-19.). (Hozzáférés: 2008. november 14.)  
  4. Irházi János: Kiforralták, 2008. szeptember 27. (Hozzáférés: 2008. november 14.)[halott link]
  5. Magyar katolikus lexikon. [2008. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 15.)
  6. Chimet, Iordan. „A kisebbségek problematikája”. Korunk 1997 (1). (Hozzáférés: 2008. november 14.)  
  7. Oțetea, Andrei. A reneszánsz és a reformáció. Budapest: Gondolat Kiadó, 237. o.. ISBN 963-280-046-X 
  8. A moldvai magyarság történeti számadatai (pdf). (Hozzáférés: 2008. november 14.)[halott link]
  9. Etnodemográfiai adatbázis. Magyar Tudományos Akadémia, Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet

Források szerkesztés

  • Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma (1978). ISBN 963-243-099-9 

További információk szerkesztés