Cotton Mather

amerikai puritán egyházfi, lelkész

Cotton Mather (Boston, Massachusetts, 1663. február 12. – Boston, 1728. február 13.) amerikai puritán egyházfi, lelkész, a Yale Egyetem egyik megalapítója és a Royal Society (Brit Tudományos Akadémia) első amerikai születésű tagja.

Cotton Mather
Cotton Mather.jpg
Született 1663. február 12.[1][2][3][4][5]
Boston
Elhunyt

Boston
Állampolgársága brit
Házastársa Elizabeth Mather
Gyermekei Samuel Mather
SzüleiMaria Cotton
Increase Mather
Foglalkozása lelkész, teológus, egyháztörténész
Iskolái
Kitüntetései Royal Society tagja
Sírhely Copp's Hill Burying Ground

Cotton Mather aláírása
Cotton Mather aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Cotton Mather témájú médiaállományokat.

Mather, akinek apja, Increase Mather maga is lelkipásztor volt, az új-angliai gyarmatok legműveltebb emberének számított. Közel 500 művet írt teológiai történelmi, tudományos és nevelésügyi kérdésekről; Magnalia Christi Americana (Krisztus nagy cselekedetei Amerikában, 1702) című gyarmat- és egyháztörténete forrásértékű. A boszorkányságra és a megszállottságra vonatkozó írásaival azonban valószínűleg hozzájárult a babonás hitek felszításához, amelyek fellángolása a salemi boszorkányperekhez vezetett, jóllehet azokat nem támogatta.

Amikor a nagy tudású Mathert mellőzték a Harvard Egyetem rektori tisztére történő előléptetésnél, amelyet előzőleg apja töltött be, minden erejével a Harvard riválisa, a Yale Egyetem létrehozásán fáradozott, amely 1702-ben meg is nyílt. Mather szorgalmazta, hogy az egyház foglalkozzon a szociális kérdések megoldásával, és kiállt a himlő elleni védőoltás ügye mellett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b GeneaStar
  6. Annals of the American Pulpit

ForrásokSzerkesztés

  • Világtörténelmi enciklopédia, Reader's Digest Válogatás, 2002