Crevarska Strana

település Horvátországban

Crevarska Strana (1953 és 1971 között Vladimirovo) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Crevarska Strana
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGvozd
Jogállásfalu
Irányítószám44410
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség101 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság173 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 15° 50′ 24″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 15° 50′ 24″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sziszektől légvonalban 45, közúton 58 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 26, közúton 38 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re nyugatra, az úgynevezett Báni végvidéken, a Petrova gora hegység északkeleti lábánál fekszik. Itt halad át a 6-os számú főútvonal és a Vrginmostról Károlyvárosra menő vasútvonal. Nyolc településrésze Crevari, Jovičići, Rodići, Vukmirovići, Tepšići, Lackovići, Zorići és Vignjevići az itt élő családok neveit viseli.

Története szerkesztés

A térség többi településéhez hasonlóan újabb alapítású, csak a 17. század vége felé keletkezett, majd a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. Fejlődésében sokat jelentett a Vrginmost-Károlyváros vasútvonal 1905-ös megépülése. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A második világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. Nehéz nap virradt a falura 1941. augusztus 11-én hajnalban, amikor egy sikeres partizánakció után 82 lakosát gyűjtötték össze és gyilkolták meg a vasútállomás közelében. 1942 szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során még 1942-ben visszafoglalták. A háború során 135-en estek a fasiszta megtorlás áldozatául, a falu teljes embervesztesége pedig 192 fő volt.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 161 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 171 0 0 543 530 515 469 425 262 161

(1931-ben és 1948-ban lakosságát Vrginmosthoz számították.)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)