Tarka sáfrány
A tarka sáfrány (Crocus reticulatus) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó sáfrány (Crocus) nemzetség kora tavasszal virágzó, Magyarországon védett faja.[1]
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft. | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Crocus reticulatus Steven ex Adams | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tarka sáfrány témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka sáfrány témájú kategóriát. |
Elterjedése, élőhelye szerkesztés
Dél- és Kelet-Európában egészen a Kaukázusig, a következő országokban él: Magyarország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Moldova, Olaszország, Románia, Szerbia, Törökország.[2][3][4][5]
Élőhelyei lösz- és homokpusztagyepek, homoki tölgyesek és akácosok.
Megjelenése, jellemzői szerkesztés
4–12 cm magas, hagymagumós évelő növény. Tőálló levelei keskenyek, szálasak, kihegyezett csúcsúak, közepükön két fehér hosszanti csík fut végig. Ugyancsak tőálló virágai hosszúkás-harang alakúak. Lepelleveleinek színe a fehértől a halványliláig terjed. A három külső lepelcimpán 3-3 hosszanti lefutású ibolyás csík látható. Porzói sárgák. Bibéje narancssárga, vékony, bunkó alakú. Termése hengeres vagy orsó alakú, rövid csőrben végződő, háromrekeszű tok. Fehér színváltozata is ismert.
Február, márciusban virágzik.
Szinonimák szerkesztés
- Crocus luteus M. Bieb.[2]
- Crocus Crocus micranthus Boiss.[2]
- Crocus reticulatus f. adspersus[2]
- Crocus reticulatus var. albicans[2]
- Crocus reticulatus var. auritextus[2]
- Crocus reticulatus f. confusus[2]
- Crocus reticulatus f. estriatus[2]
- Crocus reticulatus var. immaculatus[2]
- Crocus reticulatus f. leptanthus[2]
- Crocus reticulatus f. nadae[2]
- Crocus reticulatus f. pluriflorus[2]
- Crocus reticulatus var. rectilimbus[2]
- Crocus reticulatus var. variegatus[2]
- Crocus variegatus Hoppe & Hornsch.[2]
- Crocus variegatus f. adspersus[2]
- Crocus variegatus f. estriatus[2]
- Crocus variegatus f. leptanthus[2]
- Crocus variegatus var. micranthus[2]
- Crocus variegatus f. pluriflorus[2]
- Crocus vittatus Raf.[2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja: Védett fajok: Tarka sáfrány (magyar nyelven) (HTML). A KvVM Természetvédelmi Hivatala. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u Species 2000 & ITIS Catalogue of Life, 24th September 2013 (angol nyelven) (HTML). [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 2.)
- ↑ Flora Europaea (angol nyelven) (HTML). Royal Botanic Garden Edinburgh. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- ↑ Catalogue of the Living Collections (angol nyelven) (HTML). Royal Botanical Garden Edinburgh. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- ↑ Crocus Pages by Tony Goode: Crocus reticulatus reticulatus (angol nyelven) (HTML). The Alpine Garden Society. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
Források szerkesztés
- Tarka sáfrány (magyar nyelven) (HTML). A KvVM Természetvédelmi Hivatala. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- A növény adatlapja a Terra Alapítvány honlapján (magyar nyelven) (HTML). Terra Alapítvány. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- Ujhelyi Péter (szerk.). Élővilág enciklopédia I. köt.: A Kárpát-medence gombái és növényei (magyar nyelven). Budapest: Kossuth, 171-172. o. (2006). ISBN 9789630948517
- Király Gergely (szerk.). Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. [Red list of the vascular flora of Hungary] (magyar nyelven). Sopron: Saját kiadás, 23. o. (2007). ISBN 978-963-06-2774-0
- Plant Encyclopedia: Crocus reticulatus (angol nyelven) (HTML). The Alpine Garden Society. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- The International Plant Name Index (angol nyelven) (HTML). Plant Names Project. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- Crocus reticulatus Steven ex Adam Plants of the World Online
