Csád
Csád (franciául: Tchad, arabul: تشاد, Tšād), hivatalos nevén Csád Köztársaság, egy Közép-Afrikai ország. Északról Líbia határolja, keletről Szudán, délről a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugatról Kamerun és Nigéria, nyugatról Niger. Az országnak nincs tengerpartja. Az ország három nagy földrajzi tájegységre tagolódik: az északi sivatagos terület, középen elterülő száraz éghajlatú terület, és délen a szudáni szavannás terület. A Csád-tó – amiről az ország a nevét kapta – Csád legnagyobb, egyben Afrika második legnagyobb tava. Csád legmagasabb hegye a Szaharában fekvő Emi Koussi. Az ország legnagyobb városa a főváros, N’Djamena (korábban Fort-Lamy). Az országban kétszáznál több etnikai és nyelvi csoport él. A hivatalos nyelv az arab és a francia. Legelterjedtebb vallás az iszlám.
| Csád Köztársaság | |||
| République du Tchad جمهورية تشاد (Dzsumhúrijjat Tsád) Ködörösêse tî Sâde | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Unité – Travail – Progrès (Egység – Munka – Fejlődés) Nemzeti himnusz: La Tchadienne | |||
 | |||
| Fővárosa | N’Djamena | ||
| é. sz. 15° 28′ 00″, k. h. 19° 24′ 00″ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Idriss Déby | ||
| Miniszterelnök | Albert Pahimi Padacké | ||
| Hivatalos nyelv | francia, arab | ||
| Beszélt nyelvek | szangó, afrikai törzsi nyelvek | ||
| függetlenség | 1960. augusztus 11. | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 11 039 873 fő (2009)[1] +/- | ||
| Rangsorban | 72 | ||
| Becsült | 15 477 751[2] fő (2018) | ||
| Rangsorban | 72 | ||
| Népsűrűség | 8 fő/km² | ||
| GDP | 2011. évi (becsült) | ||
| Összes | 9,344 milliárd dollár PPP: 19,543 milliárd dollár | ||
| Egy főre jutó | 891 dollár PPP: 1865 dollár | ||
| HDI (2011) | ▲ 0,328 (183) – alacsony | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 284 000 km² | ||
| Rangsorban | 20 | ||
| Víz | 1,9% | ||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
CFA frank (XAF) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | TCH | ||
| Hívószám | 235 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .td | ||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csád Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
| |||
Az i. e. hetedik évezredtől kezdődően nagyszámú emberi populáció költözött a csádi medencébe. Az i. e. első évezred végére számos állam és birodalom jött létre és tűnt el, mindegyik igyekezvén a Szaharán keresztülvezető kereskedelmi útvonalakat ellenőrzése alá vonni. 1920-ra Franciaország teljesen meghódította a területet, és hozzácsatolta a Francia Egyenlítői-Afrikához. 1960-ban François Tombalbaye vezetésével az ország elnyerte függetlenségét. A muszlim északi terület a Tombalbaye által folytatott politika hatására fellázadt, 1965-ben hosszan elhúzódó polgárháború kezdődött. 1979-ben a lázadók meghódították a fővárost, ezzel megtörve a déliek uralmát. A siker után a lázadók tábornokai egymás ellen fordultak, amiből Hissène Habré emelkedett ki győztesen. Az ő hatalmát 1990-ben tábornoka, Idriss Déby döntötte meg. A közelmúltban a dárfúri konfliktus átterjedt a határon, több ezer szudáni menekült él menekülttáborokban Csád keleti részén.
Bár több politikai párt is létezik az országban, a hatalom Déby elnök és pártja, a Haza Megmentése Mozgalom kezében van. Az országban gyakoriak az összecsapások és a puccskísérletek. A nominális GDP-t tekintve Csád egyike a világ legszegényebb országainak. A korrupció igen magas. A csádiak döntő többsége szegénységben él földművelésből és pásztorkodásból. 2003-tól kezdve az ország fő exportcikke a kőolaj.
TörténelemSzerkesztés
A mai Csád területén egykori virágzó muszlim szultánságok (Vadai. Bagirmi) gazdasági alapját a szaharai karavánutak kereskedelme, főként a rabszolga-kereskedelem képezte. A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre.Az egymás ellen is hódító háborúkat folytató államokat a francia hadsereg foglalta el 1890-ben. Csád 1920-ban Francia Egyenlítői-Afrika része lett, majd annak felbomlásakor, 1958-ban autonóm köztársaságként a Francia Közösség tagállamává vált. 1960-ban elnyert függetlenség után az északi muszlim állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott, megszállva az ásványi kincsekben gazdag, vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek.
Dárfúr tartomány, amely Szudán része, szomszédos Csáddal. Az ottani konfliktus kihat Csádra is, Egyrészt sok menekültet kell ellátnia az egyébként is szegény országnak. Másrészt a csádi kormány fegyveres ellenzéke bázisul használja Dárfúr területét, onnan indítja ismétlődő kormányellenes támadásait.
FöldrajzSzerkesztés
Az ország területe Franciaországnak mintegy kétszerese, de átlagos népsűrűsége igen alacsony.
DomborzatSzerkesztés
Északon az elszórt oázisokkal tarkított Szahara terül el, amelynek egyhangúságát a hatalmas Tibeszti és Ennedi szigethegység töri meg. Dél felé a sivatag sztyeppbe, majd a Csád-tó medencéjének lefolyástalan, mocsaras vidékébe megy át.
Az Afrika belsejében fekvő ország a Szahara és a Szudán nagytájak területén helyezkedik el. Északi harmadán a Szahara homoksivatagjai uralkodnak, amelyek közül az Ennedi (1450 m) homokkő fennsíkjai és a Tibeszti vulkáni eredetű vonulatai (Emi Koussi, 3415 m; Pic Tousside, 3315 m) emelkednek ki. Az ország nagy részét a két folyó (Chari, Logone). táplálta, változó területű, sekély Csád-tó medencéje foglalja el.
Az országnak 5968 km hosszú határa van (növekvő sorrendben):
- 87 km Nigériával (nyugat)
- 1055 km Líbiával (észak)
- 1094 km Kamerunnal (DNy)
- 1175 km Nigerrel (nyugat)
- 1197 km Közép-afrikai Köztársasággal (dél)
- 1360 km Szudánnal (kelet)
Politikai térkép a városokkal
Domborzati térkép
A Tibeszti-hegység Bardaitól keletre
Az Ounianga-tó a Tibesztiben
Tájkép a Hadjer-Lamis régióban, a főváros közelében
Vadtevék az Ennedi-hegység egy gueltájában
A Chari folyó partja Csád déli részén
VízrajzSzerkesztés
Legjelentősebb folyók: Chari, Logone. Ezek és mellékfolyóik az ország déli, csapadékosabb vidékén folynak a Csád-tóba, mely még pár ezer évvel ezelőtt is sokkal nagyobb volt, mint ma. Hatalmas mocsárvidék maradt a visszahúzódó tó nyomán.
ÉghajlatSzerkesztés
Az éghajlat forró, trópusi, de a csapadék mennyisége változó. A Szaharában nem éri el az évi 50 millimétert. A januári középhőmérséklet 21 °C, a júniusi 34 °C. Az ország déli részén az időjárás nedves trópusi. Az éves csapadékmennyiség 1000 mm, ami többnyire a májustól októberig tartó esős évszakban hullik le. Errefelé a december-januári középhőmérséklet 25 °C, míg az áprilisi 31 °C.
Élővilág, természetvédelemSzerkesztés
Északról délnek haladva, a csapadékmennyiségnek megfelelően, sivatagi, oázisoktól tarkított félsivatagi, tüskés és száraz szavannás (Szahel), nedves szavannás területek követik egymást. Délen a kiadósabb nyári esők lombos fákat táplálnak. Az ország területének 1/5-ét borítják erdőségek. A Tibeszti jellegzetes állata a gazella, a sivatagi róka, a hiéna, a gepárd. A déli területek állatvilágának gazdagságát a viszonylag háborítatlanul élő antilopok, zsiráfok, páviánok, leopárdok, oroszlánok, elefántok, varacskos disznók, a folyókban a vízilovak jellemzik.
Nemzeti parkjaiSzerkesztés
- Aouk Nemzeti Park
- Bahr Salamat Állatrezervátum
- Goz Beïda Nemzeti Park
- Manda Nemzeti Park
- Zakouma Nemzeti Park: 1963-ban alapították, Csád első nemzeti parkja. Elefántok, oroszlánok... Sok kárt tett benne a polgárháború, de nagyjából túlélte az állatállomány.
Természeti világörökségeiSzerkesztés
Az UNESCO világörökségi listáján jelenleg két helyszín van, valamint további hét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés
Alkotmány, államformaSzerkesztés
Csád független elnöki köztársaság. Alkotmányát 1996. április 14-én kapta. Az államfő a hadsereg parancsnoka.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés
Politikai pártokSzerkesztés
- Mouvement patriotique du Salut (MPS)
- Parti libéral du Tchad (PLT)
- Rassemblement pour la démocratie et le progrès (RDP)
- Union des écologistes tchadiens/Les Verts (UET/Les Verts)
- Action tchadienne pour l'Unité et le Socialisme (ACTUS)
ElnökökSzerkesztés
- 1960 – 1975 François Tombalbaye
- 1975 – 1979 Félix Malloum
- 1979 Lol Mohammed Chawa
- 1979 – 1982 Goukouni Oueddei
- 1982 – 1990 Hissène Habré
- 1990 óta Idriss Déby ezredes
Közigazgatási beosztásSzerkesztés
Védelmi rendszerSzerkesztés
NépességSzerkesztés
Általános adatokSzerkesztés
A főváros N’Djamena lakossága mintegy 1,1 millió fő (2013). Az ország teljes népessége 2015-ben mintegy 13,7 millió fő.[3]
Az átlagos népsűrűsége az északi, sivatagos rész miatt igen alacsony, 8,6 fő/km² (2015-ben).
Népek: északon és középső területeken arabok, délen pedig a legnépesebb csoport a fekete bőrű szara.
Legnépesebb településekSzerkesztés
A fővároson kívül nincsenek jelentős nagyvárosai.
Vallási megoszlásSzerkesztés
2014-15-ös becslés alapján [4]: muszlim 52,1%, protestáns keresztény 23,9%, katolikus 20%, animista 0,3%, egyéb keresztény 0,2%, egyik sem 2,8%, meghatározatlan 0,7%
Etnikai, nyelvi megoszlásSzerkesztés
Nyelvek: Fekete-afrikai 93% (Szudáni-Guineai) , Hámi 7% (Turareg). Több mint 120 különböző nyelvet és nyelvjárást beszélnek. [4]
Etnikumok: fekete-afrikaiak. Az országban rendkívül sokféle etnikai csoport él. A legnépesebb csoport a fekete bőrű, de hamita eredetű szara, akik 30%-ot tesznek ki. A Szudánból bevándorolt négerek aránya 26%. Tedák, más néven teda-dazák, azaz az arabokkal rokon, szintén sötét bőrű hamiták aránya 7%. A többi etnikai csoport szudáni, egészen fekete bőrű néger és hausza, akik szintén fekete etnikai csoport, arányuk 2%. A legnagyobb szudáni csoportok, a mbumok 7%-kal, maszalit, maba, mimi 7%. A tamák aránya 6%. Mubi 4%, kanuri 2%, masza 2%, kotoko 2%.[5]
Szociális rendszerSzerkesztés
A polgárháborúktól és a katasztrofális aszályoktól gyötört ország nem tudja megoldani polgárainak társadalombiztosítását és kielégítő egészségügyi ellátását.
GazdaságSzerkesztés
Rendkívül szegény ország, a lakosság 80%-a él szegénységi küszöb alatt. Fejlődését a tengerparttól elzárt fekvésen túl az állandó belharc is gátolja. Az ország külföldi segélyekre és hitelekre utalt. Külső adósságállománya 1 milliárd USD körüli, de ez is csak a GDP felét teszi ki.
Gazdaságának a mezőgazdaság jelenti az alapját, ahol a foglalkoztatottak kb. 80%-a dolgozik.[6]
Általános adatokSzerkesztés
Gazdasága: agrárország.
A GDP szektorális megoszlása (2014-ben): mezőgazdaság 54,3%, ipar 13,3%, szolgáltatás 32,4%.[6]
2011-ben a lakosság 47%-a él a szegénységi küszöb alatt.
Gazdasági ágazatokSzerkesztés
MezőgazdaságSzerkesztés
Főbb termesztett növények: gyapot, cirok, köles, földimogyoró, szezám, kukorica, rizs, burgonya, hagyma, manióka, tápióka.[6]
Főbb tenyésztett állatok: szarvasmarha, juh, kecske, teve.
A megművelt földek aránya 2%, míg a legelőké 36%.
IparSzerkesztés
Az ország kőolajkészleteinek kiaknázása és a kőolajvezetékek kiépítése 2000-ben, a Világbank támogatásával vette kezdetét. Ennek eredményeként kőolaj-termelése és -exportja a jövőben várhatóan nőni fog.
Jelentősebb ágazatok: olaj-, gyapot-, textil-, élelmiszer-, szappan-, cigaretta-, építőanyag ipar.[6]
KülkereskedelemSzerkesztés
Főbb termékek, áruk:[6]
- Export: olaj, élőállat, gyapot, szezám, gumiarábikum
- Import: gépek és berendezések, ipari termékek, élelmiszer, textíliák
Főbb partnerek 2014-ben:[6]
- Export: USA 77,6%, Japán 10,2%
- Import: Algéria 54,6%, Kína 11,2%, Olaszország 6,2%, Franciaország 5,4%
Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés
KözlekedésSzerkesztés
A közlekedés nagyon rossz minőségű. A 2010-es években csupán kb. 500 km a burkolt utak hossza. Vasút nincs. N'Djamenából minden nagyobb város elérhető repülőgépen. A fővárosban vannak taxik és bérautók.
KultúraSzerkesztés
A mintegy 200 népcsoport, 100 nyelv, három nagy vallás (muszlim, törzsi, keresztény), három éghajlati övezet és a több ezer éves múlttal rendelkező Csád kultúrája változatos és sokrétű. Északon, a Szahara szívében a berberek leszármazottai, a muszlim tubuk élnek. Az ország középső harmadán a félnomád, több alcsoportból álló, az arab zenei hagyományokat őrző szudáni arabok lakják. Az ország déli termékeny szavannáit a nem-muzulmán, fekete-afrikai népcsoportok népesítik be.
|
Képek       |
Oktatási rendszerSzerkesztés
A 6-tól 12 éves korig terjedő általános tankötelezettség ellenére az iskolás korúaknak kb. negyede jár csak iskolába. Nagyon magas az analfabéták aránya: 78%, 2016-os becslés alapján.[6] Az országban három egyetem működik. (N'Djamena, Abéché városokban)
Kulturális világörökségSzerkesztés
Kulturális intézményekSzerkesztés
TudománySzerkesztés
MűvészetekSzerkesztés
Hagyományok, néprajzSzerkesztés
GasztronómiaSzerkesztés
TurizmusSzerkesztés
Az észak-déli ellentét miatt fennálló folyamatos politikai viszályok és az infrastruktúra fejletlensége miatt a turizmus nem jelentős.
.jpg)
Javasolt oltások Csád-ba utazóknak:
- Hastífusz
- Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
- Sárgaláz
Malária ellen gyógyszer van. (Az ország déli részén nagy a kockázata a megbetegedésnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Javasolt emlékeztető oltás:
SportSzerkesztés
Csád eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.
- Bővebben: Csád az olimpiai játékokon
A Csádi labdarúgó-válogatott közepes eredményű.
EredményekSzerkesztés
- CEMAC Kupa:
- Ezüstérmes 1 alkalommal
- UDEAC Bajnokság:
- Ezüstérmes 2 alkalommal
- Bővebben: Csádi labdarúgó-válogatott
ÜnnepnapokSzerkesztés
- december 1: nemzeti ünnep
- május 1: a munka ünnepe
- május 25.: az afrikai szabadság napja
- augusztus 11: a függetlenség napja
- november 28: a köztársaság napja
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ népszámlálás
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ Archivált másolat. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 26.)
- ↑ a b https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/cd.html
- ↑ Forrás: A világ országai, Nyír. Karta Bt., 2008
- ↑ a b c d e f g https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/cd.html
ForrásokSzerkesztés
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Tudás Fája – sorozat
- Afrika Kairótól Fokvárosig. Ezerarcú világunk. Dunakönyv Kiadó KFT 1994. ISBN 963-7961-34-8 4
- Öt világrész országról országra. Officina Nova 1995. ISBN 963-477-038-X
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Chad című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
