Császár (település)

magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében

Császár község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.

Császár
A római katolikus templom és az 1804-es kőkereszt műemléki együttese
A római katolikus templom és az 1804-es kőkereszt műemléki együttese
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásKisbéri
Jogállásközség
PolgármesterBeke Gyöngyi (független)[1]
Irányítószám2858
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség1820 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület67,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 18° 08′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 18° 08′ 31″
Császár (Komárom-Esztergom vármegye)
Császár
Császár
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Császár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Császár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Császár határában talált római sírkő, szarvasvadász ábrázolásával (i. sz. 2. század)

Fekvése szerkesztés

Komárom-Esztergom vármegye déli peremén, erdők ölelésében fekszik, a megyeszékhely Tatabányától bő 25 kilométerre. A környező települések közül Dad 6,5, Vérteskethely 7,5, Kisbér 10,5, Szákszend 11, Oroszlány pedig 19 kilométer távolságra található. Központján a 8135-ös út halad keresztül, és a megszüntetéséig érintette a települést a Tatabánya–Pápa-vasútvonal is. Utóbbinak egy megállási pontja volt a községben, Császár megállóhely közúti elérését a 81 326-os számú mellékút teszi lehetővé.

Közösségi közlekedéssel ma csak autóbusszal érhető el a település: a 770-es, 1257-es, 1702-es, 1848-as, 1851-es, 8464-es, 8560-as, 8618-as, és 8736-os buszjáratokkal[3]

Története szerkesztés

A település és környéke már az őskorban is lakott volt. Őskori kőeszközök, a rómaiak korából, avar korból való leletek kerültek itt a felszínre. A falu elnevezése (a Császár főnévre vezethető vissza) személynévből ered.

Első írásos említésére 1233-ból vannak adatok. 1332 körül Csór nemzetségbeli Tamás csókakői és (vár)gesztesi várnagy kapta a falut adományul a királytól. 1529-ben az átvonuló török csapatok dúlták fel, megmaradt lakói elmenekültek, hosszú időre lakatlanná vált. 1622-ben református magyarok népesítették be.
1645-ben a falut sújtó nagy földrengés szinte teljesen lerombolta. Újjáépítése után az Esterházy család lett birtokosa. A falu mellett a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc csapatok nagy győzelmet arattak.

A 19. században többször lett pusztító tűzvész martaléka, azonban a csapást mindannyiszor kiheverte.

A falu mai lakói főleg erdő- és mezőgazdasággal foglalkoznak. Nagy hagyománya van a szőlőművelésnek és bortermelésnek is.

Apostag szerkesztés

A falu határában levő erdőben az ún. Kopaszhegy alatt még a múlt század elején is láthatók voltak egy elpusztult település: Apostag romjai.

Kendertó (Csesztreg) szerkesztés

A település nevét az oklevelek 1228-ban említik először, nevét ekkor Cheztreg alakban írták.

Kendertó, vagy Csesztreg Árpád-kori elpusztult település is a falu határába esett, a mai Császártól délkeletre. 1228-előtt Kendertó a Csák nemzetségbeli Miklós comes birtoka volt. 1228-ban fent nevezett Miklós comes a települést fiaira hagyta. 1328-ban Csák nemzetségbeli Kendertói Miklós kiegyezik Twdbegh fiával, Ilbegh comes-szel.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Fülöp László (független)[4]
  • 1994–1998: Takács Gusztáv (független)[5]
  • 1998–2002: Takács Gusztáv (független)[6]
  • 2002–2006: Takács Gusztáv (független)[7]
  • 2006–2010: Takács Gusztáv Imre (független)[8]
  • 2010–2014: Beke Gyöngyi (független)[9]
  • 2014–2019: Beke Gyöngyi (független)[10]
  • 2019–2024: Beke Gyöngyi (független)[1]
  • 2024– :

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1855
1872
1878
1896
1811
1820
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,1%, református 37,9%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,5% (19,7% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei szerkesztés

  • Műemléknek nyilvánított római katolikus temploma 1771 és 1775 között épült Fellner Jakab tervei szerint.
  • Református temploma 1748-ban épült, műemlék jellegű.
  • „Henryx City” western falu – az egykori vadnyugati városok mintájára kialakított, magántulajdonú élménypark és múzeum a község keleti végében[12]

Ismert emberek szerkesztés

  • Itt született 1853. november 3-án nagy-, és kiskálnai Kálnay Lajos vezérőrnagy.
  • Itt volt plébános 1894–1919 között Wohlmuth Ferenc boldog-várományos vértanú pap, akit a Tanácsköztársaság idején vörösök akasztottak fel.
  • Itt született 1958. szeptember 28−án Nyári Irén festőművész.
  • Itt élt és alkotott Kiss Anna Bettina, ismert újságíró, és irodalmár.
  • Itt született 1954. május 4-én Varga Ágota (Pózna Ágota) Balázs Béla-díjas filmrendező.

Források szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Archivált másolat. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
  4. Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  9. Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  11. Császár Helységnévtár
  12. http://www.henryxwesterncity.hu/

További információk szerkesztés