Főmenü megnyitása

Csécsi János (Tsétsi János) (Abaújszakaly, 1650. január 4.Hegyalja, 1708. május 14.) sárospataki református tanár, költő.

Csécsi János
Született 1650. január 4.
Abaújszakaly
Elhunyt 1708. május 14. (58 évesen)
Hegyalja
Foglalkozása tanár,
költő

Élete és munkásságaSzerkesztés

Szegény sorsú szülőktől származott; alig hároméves korában édesanyjával együtt törökök fogságába esett, akik őt Egerbe hurcolták, ahonnan csak 1655-ben száztíz tallér váltságon szabadult meg, mely összeget nagyrészt Kormos Ferenc tette le, a hátralékot pedig 1656-ban mint fogoly vasban koldulta össze apja vezetése alatt. Birtokukat felprédáltatták, ekkor 1657-ben jótevőjükhöz Kormos Ferenchez Csécsre vonultak; itt nyerte első oktatását, azért vette föl a Csécsi nevet. 1660-ban visszatért a család Szakalyra; előbb Nagyidán, később Szepsiben tanult. 1664-ben a sárospataki felsőbb tanulók (tógátusok) sorába íratott be; de nem lévén módja ruházatot szerezni, a híres kassai iskolába ment át és nagy szorgalommal vetette magát a hit- és természettanra, metafizikára, etikára, görög nyelvre és logikára és a két utóbbi tudományból helyettessé lett, sőt a teológiában is vezette tanulótársait és több osztályban egymásután köztanító volt. 1673-ban (amint fia írja róla) súlyos beteg lévén, undort kapott a víztől és ettől kezdve 1701-ig soha egy csepp vizet sem ivott. A kassai iskolát 1674-ben kizavarták helyéből, tanártársaival együtt Debrecenbe vándorolt, honnan Gyulafehérvárra költözött és besorozák a pataki-fehérvári diákok közé, mintegy öt évig tanította a teológiát és héber nyelvet. 1678-ban szalontai Tholdi Miklós fiai mellett nevelő volt. 1679-ben senior lett és tanította a természettant, metafizikát. 1680 januárjában elhagyta Erdélyt és a tállyai iskolának igazgatója lett. Két évet töltvén itt és jutalmát harminc hordó bort eladta, az árával 900 forinttal 1682. április 27-én akadémiákra indult Lengyelország felé és áthajózván a Balti-tengeren, az utrechti akadémiának hallgatója lett; itten három évet szentelt a hittan, filológia és bölcselet tanulására. 1684-ben Misztótfalusi Kis Miklós a Bibliát újra akarta nyomatni Amszterdamban, Csécsi mint jó görög és hébertudású, tanulótársával Kaposi Sámuellel együtt vállalta el a javítást. 1685-ben jött vissza hazájába, Tállyára s a következő év február 9-én sárospataki tanárnak helyezték be és beköszöntő beszédét február 11-én mondotta el; ezentúl mint tanár és igazgató maga vitte az iskola dolgait; hallgatói mintegy harmincan lehettek; ő volt Sárospatakon az 58. tanár, tanított amit lehetett, mindent. Az iskola 1687-ben megháboríttatván, a tanulók egy része Gyulafehérvárnak vette útját, Csécsi pedig a megmaradtakkal július 12-én Göncön telepedett le. Itt sem maradhattak sokáig, nyolc év múlva 1695. május 20-án az igazgatóság tanácsából Kassára vette magát az iskola és vezére, Csécsi. Innen sok küzdelem után 1705. május 14-én tért vissza Sárospatakra az iskola. Még ez évben küldték követül a Zemplén megyei református egyházak részéről a szécsényi országgyűlésre. Utazását versekbe foglalta. 1706. június 4-én lakházába ütött a villám, őt földre terítette; október 16-án pedig a Kassát megszálló seregből portyázó katonák vetődtek a Hegyaljára, Csécsi az egész városi néppel és a tanulókkal együtt a hegyek közé menekült és tíz napig ott bujdosott.

1708-ban megjelent magyar nyelvtanában a magyart a keleti nyelvek közé sorolta, és ott is leginkább a héberrel mutatta ki a rokonságot a szavak és a nyelvtani szerkezet egyezései alapján.[1]

MunkáiSzerkesztés

  • Observationes Orthographico-Grammaticae, De recta Hungarice Scribendi et Loquendi ratione. Post obitum Auctoris editae a Johanne Tsetsi Fil. Leutschoviae, 1708. (Páriz Pápai Ferencz Dictionariuma végén. Ujabb kiadása, Szeben, 1767.)
  • Resolutio ad propositionem Christophori a Roxas, episcopi neostadiensis unionem ecclesiarum romano-cath. et protestantium urgentis. (E munkát a gönczi egyház nevében, úgy látszik Némethy György odavaló pappal együtt készítette 1692-ben. Lampe, Historia Eccles. jelent meg.)
  • Notationes de factis scholae S.-Patakinae. (Szintén Lampenál.)
  • Kéziratban: Natales collegii Saáros Patakiensis quam ex connotatione clarissimi ac doctiss. dni Johannis Tsétsi J. F. deprompsit Andreas Balogh ejusdem J. U. Collegii civis togatus o 1775 Die 28 9-bris. (az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában);
  • Acta conventus Szecseniani; Elucidatio compendii logici Mich. Buzinkai per Joh. Csécsi 1706. Némely dolgozatai összefolytak vagy kiegészültek az ifj. Csécsiéivel. (Eredeti kéziratai a sárospataki collegiumban őriztetnek.)
  • Folyamodása a sárospataki iskola ügyében Apafi Mihály fejedelemhez, Sáros-Patak 1687. júl. 7. az Erdélyi Protestans Közlönyben (1879. 22. sz.)

A Biblia uj kiadása körül is érdemes munkásságot fejtett ki; átnézte Debreczeni Ember Pál magyar ref. egyháztörténetét 1707-ben; átvette Páriz Pápaitól a Lexicon kéziratát, megvizsgálta s javította; azután Brewer János lőcsei könyvnyomtatóval szerződött és a felügyelést vitte, a míg ereje engedte.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vékony 2005 20. o.

ForrásokSzerkesztés