Cséfalvay Pál

(1934–2010) plébános, protonotárius, kanonok, a Keresztény Múzeum igazgatója
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. március 10.

Cséfalvay Pál (Dunakiliti, 1934. január 14.Esztergom, 2010. december 6.) Esztergom-vízivárosi plébános, protonotárius, kanonok, a Keresztény Múzeum igazgatója.

Cséfalvay Pál
Cséfalvay a Keresztény Múzeumban
Cséfalvay a Keresztény Múzeumban
Született1934. január 14.
Dunakiliti
Elhunyt2010. december 6. (76 évesen)
Esztergom
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásakatolikus pap
Tisztségemúzeumigazgató (1976–2010, Keresztény Múzeum)
IskoláiRómai Katolikus Központi Hittudományi Akadémia (–1959)
SablonWikidataSegítség

Cséfalvay Pál Dunakilitiben született 1934. január 14-én. Középiskoláit a mosonmagyaróvári piarista, az esztergomi és pannonhalmi bencés gimnáziumban végezte. A Budapesti Hittudományi Akadémia növendéke volt 1953 és 1959 között. 1958. június 15-én szentelték pappá Esztergomban.

Káplán volt Lábatlanon 1962–63-ban, az Esztergom-Szent Anna plébánián 1963–65-ben, Tokodaltárón 1965–66-ban, karkáplán Esztergom-Vár főplébánián 1966–69-ben, káplán Budapest-Csillaghegyen 1969–73-ban. Közben az ELTE Bölcsészettudományi Karán művészettörténész diplomát szerzett 1972-ben.

1973-ban lett az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár gyűjteménykezelője és a Keresztény Múzeum ügyvezetője, majd 1976-tól annak igazgatója. Közben kiegészítő tanulmányok folytatott Párizsban az Institut Catholique-on 1974 és 76 között. Esztergom-Vízivárosban 1982-ben lett plébános. Oktatott a Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskolán és az Esztergomi Hittudományi Főiskolán. Vezetőségi tagja volt az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanácsnak, továbbá az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Művészeti Bizottságának, tagja az Arbeitsgemeinschaft Kirchlicher Museen und Schatzkammern-nek.

2001-ben megrendezte a Magyar Kereszténység Ezer Éve című kiállítást a Vatikánban és a Magyar Nemzeti Múzeumban. Nevéhez fűződik a 2006-ban a esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából az esztergomi egyházi gyűjteményekből (Főszékesegyházi Kincstár, a Prímási és Káptalani Levéltár, a Bibliothéka, a Keresztény Múzeum, kiegészülve a városi Balassa Bálint Múzeummal) megrendezett kiállítás, mely a székesegyház építésének történetét mutatta be. Elnyerte a Móra Ferenc-díjat és a Komárom-Esztergom megyéért-díjat.[1][2] 2010. augusztus 1-jén vonult nyugállományba, december 6-án hajnalban hunyt el. A szentgyörgymezői temetőben nyugszik.

Több könyve jelent meg, főleg Esztergom és annak egyházi gyűjteményeivel kapcsolatban.

Főbb művei

szerkesztés
  • Az esztergomi főszékesegyházi kincstár; Corvina, Bp., 1984
  • Az esztergomi bazilika, kincstár és vármúzeum; Helikon, Bp., 1992 (Múzeumi kalauz)
  • Keresztény Múzeum, Esztergom; összeáll., bev. Cséfalvay Pál, fotó Mudrák Attila; Corvina, Bp., 1993
  • Az esztergomi bazilika kincstára; szöveg Cséfalvay Pál, fotó Mudrák Attila; InfoGroup, Bp., 1996
  • 100 éves a dunakiliti templom; Dunakiliti Község Önkormányzata, Dunakiliti, 2010
  1. Kitüntetettek a megyéből - Hídlap.hu. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  2. Komárom-Esztergom Megyéért díjat kapott Cséfalvay Pál - Szeretgom.hu