Csíkostorkú bülbül
A csíkostorkú bülbül (Pycnonotus finlaysoni) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Csíkostorkú bülbül | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Pycnonotus finlaysoni Strickland, 1844 | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csíkostorkú bülbül témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkostorkú bülbül témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt Hugh Edwin Strickland angol ornitológus írta le 1844-ben.[3]
Alfajai szerkesztés
Előfordulása szerkesztés
Délkelet-Ázsiában, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Mianmar, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők és cserjések, valamint szántóföldek, legelők, ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 20 centiméter, testtömege 24–32 gramm.[5]
Életmódja szerkesztés
Bogyókkal és gyümölcsökkel táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)