Csíkrákos

falu Romániában, Hargita megyében

Csíkrákos (románul Racu) falu Romániában Hargita megyében.

Csíkrákos (Racu)
A csíkrákosi erődtemplom
A csíkrákosi erődtemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségCsíkrákos
Rangközségközpont
Irányítószám537298
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód85662
Népesség
Népesség1113 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1095 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 00″, k. h. 25° 45′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 00″, k. h. 25° 45′ 45″
Csíkrákos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkrákos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A falu Csíkszeredától 10 km-re északra a Rákos-patak mentén a Középcsíki-medence kijáratánál fekszik.

Története

szerkesztés

A székelyek ősi gyülekezőhelye, itt Rákosmezején állapították meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében. Határában volt Abránfalva, mely a tatárjárásban pusztult el. A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon feltehetően bronzkori eredetű vár maradványai láthatók. A vár valószínűleg egykor a magyar határvédelmi rendszer része volt. A falut 1334-ben Rakus néven említik először. 1764-ben a madéfalvi veszedelem előtt is itt gyűltek össze a tiltakozó székelyek. 1910-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1164 lakosából 1158 magyar és 6 román volt

Látnivalók

szerkesztés
  • A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon bronzkori eredetű vár maradványai látszanak, melynek délkeleti részén most Szent Jakabnak szentelt 1720-ban épült kápolna és kereszt áll.
  • A vár alatt több borvízforrás fakad, melyeket az Oltbogáti meleg-fürdőben hasznosítanak, míg hideg-forrását ivóvízként hasznosítják.
  • A Hargita Galusatető nevű főcsúcsa alatt a Várpatak és a Szilas-patak közti 1273 m magas szirten állnak Pogányvár romjai. A vár a 13. században épülhetett, a székely határvédelmi rendszer része volt. A 15. századig lakták, a császáriak rombolták le.
  • Kisboldogasszony tiszteletére szentelt erődített római katolikus templomát, amely 1270-ben épült, 1433-ban említik először, 1507-ben és 1574-ben bővítették, védőfalai 17. századiak. 1756 és 1758 között barokk stílusban átépítették. Tornyán vörös-barna festett zodiákus jelek láthatók. A templom tulajdonképpen a faluval összeépült Göröcsfalva területén áll. A templomkertben temették el Zöld Péter plébánost, az 1762-es székely mozgalom vezetőjét.
  • A Cserei-kúriát 1667 és 1674 között Cserei János építette, 1851-ben állították helyre.

Híres emberek

szerkesztés

Testvértelepülések

szerkesztés

További információk

szerkesztés