A csíz (Spinus spinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Csíz
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Kúpcsőrűek (Carduelinae)
Nem: Spinus
Faj: S. spinus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A csíz elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A csíz elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csíz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csíz témájú médiaállományokat és Csíz témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Elterjedt Európa északi mérsékelt égövi területein. Kelet-Ázsiában egy elkülönült populációja él. Vannak állandó és rövid távon vonuló népességei is. Hazánkban leginkább átvonulóként és téli vendégként fordul elő, de évente néhány száz pár költ is, főként telepített fenyvesekben.

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 20–23 centiméter, testtömege pedig 11–18 gramm. A hím sárgászöld; a fiatalok és a tojók szürkészöld színűek. Szárnyán és farkán sárgászöld/fekete mintázat figyelhető meg. A hímek fejteteje („sapkája”) fekete.

 
Hím
 
és a tojó

Életmódja szerkesztés

Főként fenyvesekben, különösen lucfenyvesben költ. Költési időben főként ízeltlábúakkal táplálkozik, ősszel és télen magevő. Számos más növény mellett kedveli a vörösfenyő, az éger és a nyír magjait is, télen madáretetőkre is jár.

A költési időszakon kívül gyakran kisebb-nagyobb csapatokban mozog, a csapatokban gyakran más pintyfélékkel, például zsezsékkel is vegyül.

Szaporodása szerkesztés

 
Carduelis spinus

Fészkét a tojó fenyőre, különösen lucfenyőre rakja, rendszerint nagy magasságban. Többnyire 4-5 (2-6) tojást tojik. Évente kétszer költ. Első költését áprilisban, második költését május-június táján kezdi. Csak a tojó kotlik, közben a hím eteti. A fiókák 11-12 nap múlva kelnek, mindkét szülő eteti őket, majd 12-15 nap múlva kiröpülnek a fészekből.

Védettsége szerkesztés

Egykor kedvelt kalitkamadár volt. Ma már védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés