Csók

az ajkak összeérintése valamivel

A csók az ajkak összeérintése valamivel. A csókokkal foglalkozó tudomány a filematológia. A csókolózás feltehetőleg tanult viselkedés, több emlősállatnál is előfordul. Az embereknél nem minden kultúrában van szokásban. Az eszkimó és maori kultúrákban például az orrokat dörzsölik össze helyette.

Auguste Rodin: A csók

Csók mint az érzelmek kifejezéseSzerkesztés

 
Gyermek puszit ad testvérének

A mai nyugati kultúrában a csók leggyakrabban a vonzalom kifejezése. Közeli ismerősök találkozáskor vagy búcsúzáskor gyakran arcon csókolják egymást. Európában és Latin-Amerikában leginkább ellenkező neműek vagy két nő közt fordul elő, de Kelet-Európában és a Közel-Keleten férfiak közt is. Magyarországon a férfiak közötti csók kizárólag rokonok, barátok között szokás, idegenekkel nem.

A romantikus vonzalom vagy szexuális vágy kifejezéseként két ember rendszerint szájon csókolja egymást, ez hevesebb és hosszabb, mint az arcra adott csók. A szenvedélyesebb csókoknál kinyithatják a szájukat, szívogathatják egymás ajkait, összeérinthetik a nyelvüket (francia csók).

Csók mint jelképSzerkesztés

A csók, mikor nem az érzelmek kifejezése, jelképes cselekedet is lehet, például egy uralkodó vagy pápa gyűrűjének megcsókolásával az alávetettséget fejezik ki. A brit uralkodó és a magas rangú politikusok találkozását szintén kézcsók-ceremóniának hívják angolul, bár manapság már nem csókolják meg az uralkodó kezét.

Az interneten és az IRC-n a csókot ezek az emotikonok fejezik ki: xx, :* és (K).

Aszimmetria a csókolózásbanSzerkesztés

Szájra adott csók során, hogy az orrok ne ütközzenek össze, az emberek oldalra fordítják a fejüket. A Nature magazin egyik cikkében Onur Güntürkün pszichológus (Ruhr Egyetem, Németország) 2003-ban arról számolt be, hogy kétszer annyian fordítják jobbra a fejüket, mint balra. Güntürkün szerint ez újszülöttkori preferenciára vezethető vissza.[1]

Biológia és evolúcióSzerkesztés

Az antropológusok még nem jutottak végső döntésre arról, hogy a csók egy tanult viselkedés vagy pedig ösztönös. Feltehetőleg kapcsolódik a szoptatáshoz vagy ahhoz a tevékenységhez, amikor az anyák megrágják az ételt gyermekeiknek. Az emberen kívül más főemlősök is végeznek hasonló aktivitást. A kutyák, macskák, madarak és néhány egyéb állat szintén végez csókhoz hasonlítható cselekvést, mint például a másik testének megnyalása vagy tisztítása.

A csókolózás fiziológiájaSzerkesztés

Csókolózás során különböző feromonok cserélődnek melyek fontos élet- és viselkedéstani hatásokkal bírnak. A csók során cserélődnek például a nem illékony arcbőr és nyálkahártya felületi lipidek, melyek a kémiailag legbonyolultabb feromonok közé tartoznak.

A csókolózás bonyolult fizikai folyamat, mely jelentős izomkoordinációt igényel. Egy csók összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot vesz igénybe. Az egyik legjobban igénybe vett izom a száj körüli izom (musculus orbicularis oris), mely a száj gyűrődéséről gondoskodik. Francia csók esetén, a nyelv is egy jelentős szerepet kap. Az ajkak számos érzékeny idegvégződéssel rendelkeznek, ezért roppant érzékenyek az érintésre vagy harapásra.

Betegség-átvitelSzerkesztés

A csók folyamán betegségek terjedhetnek (pl.: herpesz - Mononucleosis infectiosa) illetve allergiás reakciók léphetnek fel (drogokra és mogyoróra) a csókolózó felek közt. A kutatások azt mutatják, hogy HIV terjedése csókolózással nagyon valószínűtlen, ugyanakkor volt rá példa.

Pozitív élettani hatásokSzerkesztés

Elsősorban stresszcsökkentő hatással rendelkezik. Egy kontroll vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a csókolózás gyakoriságának növelése a házas és együtt élő pároknál egyaránt érezhető stresszcsökkenést, az együttélési elégedettség növekedését és koleszterinszint-csökkenést okozott.

Csókok a történelemben, az irodalomban és a művészetbenSzerkesztés

 
A csók, Gustav Klimt műve
  • A Bibliában Júdás csókkal árulta el Jézust.
  • Az ókori rómaiak háromféle csókot ismertek: az osculum a baráti puszi, a basium a szájra adott csók, a suavium pedig az érzéki csók.
  • A Csipkerózsika mesében és a görög Pügmalión-mítoszban a férfi csókkal ébreszti fel / kelti életre a nőt. A békaherceges tündérmesékben viszont a nő csókja változtatja vissza a férfit békából, és a Mátrix című filmben is a nő (Trinity) csókolja meg a férfit (Neo), hogy visszahozza az életbe.
  • Tarkan 1997-es slágerének, a Şımarıknak a refrénje két cuppanós csókból áll.
  • Auguste Rodin híres szobra A csók (Le Baiser).
  • Constantin Brâncuși szobrai A csók (Sărutul) és A csók kapuja (Poarta sărutului).
  • Az 1896-os A csók című filmben egy negyvenhét másodpercig tartó csók van; a jelenet abban az időben botrányosnak számított.[2]
  • Robert Doisneau francia fényképész 1950-ben lefényképezett egy csókolózó párt a párizsi Hotel de Ville előtt. A fénykép híressé vált, később A csók a városháza előtt címet kapta. Az 1990-es években egy pár sikertelenül beperelte a fényképészt, azt állítva, hogy ők szerepeltek a képen.
  • Alfred Eisenstaedt világhírű fotográfiát készített egy párról, akik 1945-ben a japán felett aratott győzelmi ünnepségen vettek részt a Time Square-en.

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A leghosszabb csókra New Yorkban került sor, 2001. december 5-én. Louisa Almedovar és Rich Langley 30 óráig, 59 percig és 27 másodpercig csókolták egymást.
  • A csók egyik legkedveltebb változata az ún. francia csók, aminek során az ajkak nyitva vannak és a nyelv is aktív szereplőjévé válik a csóknak.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Csók témájú médiaállományokat.
Nézd meg a csók címszót a Wikiszótárban!