Csővár

magyarországi község Pest megyében

Csővár község Pest megyében, a Váci járásban.

Csővár
Csővár látképe a várból
Csővár látképe a várból
Csővár címere
Csővár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásVáci
Jogállás község
Polgármester Nemecz Pálné (független)[1]
Irányítószám 2615
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség597 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség35,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csővár (Magyarország)
Csővár
Csővár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 35″, k. h. 19° 19′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 35″, k. h. 19° 19′ 30″
Csővár (Pest megye)
Csővár
Csővár
Pozíció Pest megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csővár témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Csővár Budapestről a 2-es főúton és az M2-es autóúton közelíthető meg; mindkettőről Vác déli részén kell letérni keleti irányban a 2106-os úton; a település Váctól keletre 19 kilométerre, a Cserhát hegység lábánál, közel a Naszály-hegyhez található. A 2106-os út épp csak érinti a falut, a központjába a 21 121-es út vezet, amely a 19,300-as kilométerszelvény közelében ágazik ki az előbbiből, északnyugat felé.

TörténeteSzerkesztés

Csővár régi várát 1448-–1461 között már említették, ekkor a Ráskayak kezén volt. Az alatta levő falu a 15. században a váci püspöké volt, 1460-ban Szadai Reichel Sebald, 1461-ben pedig Csóri Miklós volt Csővár kapitánya. A török megszállás alatt is lakott maradt. 1695-ben mint népes helységet 3/4 portával rótták meg. Az 1715–1720 évi összeírásokban nemes községként szerepelt. A falu birtokosai a Ráskayak után a Bosnyák, majd a Prónay család voltak. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 27 másodosztályú jobbágytelket vettek fel az összeírásba, 1847-ben volt a tagosítás. A 19. század elején a Prónay, Vörös, a Divényi, a Horváth, a Posch és más családok, a 20. század elején pedig báró Prónay Dezső volt a település birtokosa.

1910-ben 623 lakosából 335 magyar, 288 szlovák volt. Ebből 93 római katolikus, 508 evangélikus, 20 izraelita volt.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Koren Mihály (FKgP-Faluvédő Kör)[3]
  • 1994–1998: Koren Mihály (független)[4]
  • 1998–2002: Dian József (független)[5]
  • 2002–2006: Dian József (független)[6]
  • 2006–2010: Dian József (független)[7]
  • 2010–2014: Dian József (független)[8]
  • 2014–2016: Nemecz Pálné (független)[9]
  • 2016–2019: Nemecz Pálné (független)[10]
  • 2019-től: Nemecz Pálné (független)[1]

A településen 2016. július 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és sikerült is megerősítenie a pozícióját.[10]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szerbnek, 51% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,2%, református 3,2%, evangélikus 68,9%, felekezeten kívüli 2,2% (10,5% nem nyilatkozott).[12]

LátnivalókSzerkesztés

 
A vár romjai
  • Evangélikus templom

Az 1650-es évek végén felvidéki evangélikusok telepedtek le itt. Első lelkészük Smidt Sebestyén volt. Csővár ma is látható evangélikus temploma 1826 és 1831 között épült. 23 méter magas tornyában három harang lakik.

A település hasonló nevű várát egy 1319-ből való oklevél említi először. A 15. század végén Corvin János tulajdona, majd Ráskai Balázs királyi tárnokmester reneszánsz lakóvárrá alakíttatta át. A törökök elleni végvári harcokban rommá vált.

  • Vashegy

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 201. január 1.8 (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Cs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  5. Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  6. Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  9. Csővár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  10. a b c Csővár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. július 10. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  12. Csővár Helységnévtár

További információkSzerkesztés